A francia és a belga kormánynak drasztikus intézkedéseket kellett hozniuk annak érdekében, hogy a lehető legolcsóbban megússzák a Dexia bank bedőlését - derül ki a Bloomberg összefoglalójából. Ebből jól látszik, hogy ha valami történik majd például az egyik francia bankkal, akkor Párizs ugyan mindent meg fog tenni azért, hogy megmentse annak alapvető szervezeti egységét, leginkább franciaországi lakossági bankját, de piacra fogja dobni a többi tevékenységet végző divíziót. Így próbálja majd a lehető legalacsonyabban tartani a bank rendbe tételének költségeit, s ezzel védeni az ország adósságainak AAA hitelbesorolását.

Egymás torkának estek

A hírügynökség forrásainak tudomása szerint Franciaország és Belgium a Dexiával kapcsolatos alku során igyekezett egymásra tolni a terhek nagyobb részét. Arra törekedtek, hogy a másik fél a bankban lévő tulajdonrészét meghaladó garanciát vállaljon a pénzintézet 90 milliárd eurós elkülönített kétes hitelállományára vállalt tízéves állami garanciából.

Brüsszel végül az összeg 61, Párizs 37 százalékára vállalt kezességet, miközben a Belgium közvetlenül és közvetve 44, Franciaország 26 százalékos tulajdonosa volt a banknak. A belga kezesség megfelel az ország GDP-je 15 százalékának, a francia garancia csak a GDP kettő százaléka - a londoni KBW tanácsadó cég becslése szerint.

Francia-német kötélhúzás

A Moody's szerint a Dexia átalakítása korlátozott hatással lesz a francia adósságok AAA besorolásra. Ugyanakkor az ország pénzintézetei számottevő állománnyal rendelkeznek az eurózóna periféria országaiban kibocsátott kötvényekből, ami hatással lehet a költségvetés egyensúlyára. Ennek tükrében már érthető a francia-német ellentét: mivel az utóbbi országra kisebb terhet róna saját bankjai feltőkésítése, mint az előbbire.

Berlin azt akarja, hogy az európai stabilitási eszköz (EFSF) csak végszükségben nyújtson ehhez forrást, akkor, amikor a kormányok már nincsenek abban a helyzetben, hogy további tőkeinjekciókat adjanak. Párizs viszont egyből az EFSF forrásaihoz nyúlna.

Visszaköszön 2008

Ugyanez a forrása annak is, hogy a két legnagyobb eurózónatag ellentétesen ítéli meg a 2008-ban felállított bankmentő alapjaik újraindításának lehetőségét. Franciaország a Lehman Brothers 2008. szeptemberi bedőlése után 40 milliárd eurót különített el a bankok feltőkésítésére és 320 milliárdot garanciavállalásokra. A francia jegybank kormányzója, Christian Noyer két hete azt nyilatkozta, hogy ennek reaktiválására nincs szükség.

Berlin ezzel éppen ellentétes állásponton van saját három évvel ezelőtti mentőalapjával kapcsolatban. Wolfgang Schaeuble pénzügyminiszter a múlt héten kijelentette, hogy szükség lehet az 480 milliárd eurós alap felélesztésére. Akkoriban a kormány ennek az összegnek mindössze tizedét használta fel.

Dobra verik a bankok vagyonát

A kormányok nyomása alá kerülő bankok felgyorsíthatják vagyonuk egy részének értékesítését. Idén eddig 30 milliárd euró értékű nem a pénzintézetek alaptevékenységéhez tartozó divíziót adtak el, szemben a 2010-es egész éves 26 milliárd euróval - derül ki a KPMG LLP pénzügyi tanácsadó cég adatiból.

Ez kicsiny része annak az 1,3 ezer milliárd euró értékű ilyen típusú vagyonnak, amelyet szükség esetén a következő években dobra verhetnek - állapította meg PricewaterhouseCoopers. A vagyonértékesítés bizonyosan felgyorsul - vélik a Nomura elemzői -, ám a jelenlegi nyomott kereslet mellett nehéz lesz jó árat kapni az leválasztott részlegért.