Szerbia nem fogja veszélyezteti nemzeti érdekei érvényesítését azzal, hogy csatlakozik az Ukrajna ellen indított orosz agresszió miatt elfogadott nyugati szankciókhoz Oroszország ellen – mondta az április elején újabb öt évre megválasztott szerb államfő, Aleksandar Vucic a Financial Times cikke szerint. Amíg ő áll a belgrádi vezetés élén, addig nem fognak egyik vagy másik oldalra állni annak ellenére, hogy Szerbia csatlakozni kíván az Európai Unióhoz.

Magyarország déli szomszédja hagyományosan szoros politikai, gazdasági és biztonsági kapcsolatokat ápol Moszkvával, miközben gázellátását orosz forrásból biztosítja. Oroszország támogatja Belgrádot abban, hogy nem ismeri el a 2008 előtt Szerbiához tartozó Koszovó függetlenségét. Oroszországtól egyfajta védelmet kapunk. Mit akarnak a nyugati országok? Azt, hogy adjuk fel minden nemzeti érdekünket, mert valaki a saját érdeke szempontjából úgy látja jónak? - tette fel a költői kérdéseket a szerb államfő.

Kapcsolódó

Azt mondják nekünk, hogy döntsük el melyik oldal mellett állunk. Nem tesszük, mi saját magunk, Szerbia érdekei mellett állunk. A NATO bombázta és szankciókkal sújtotta az országunkat, amit nehéz feledni - derül ki a szavaiból. Az utóbbival arra utalt, hogy a NATO 1999-ben katonai eszközökkel bírta rá Szerbiát a Koszovóban folyó véres háború befejezésére. A szerb vezetés senki ellen nem vezet be szankciókat, mert úgy véli, hogy azok semmin sem változtatnak. Lehet nyomást gyakorolni a belgrádi vezetésre, de ez nem fogja megváltoztatni a véleményét.

Nem tetszik az EU-nak

Ez uniós vezetők nyilvánosan azt hangsúlyozzák, hogy Szerbia a jövőben beléphet majd az EU-ba, de háttérbeszélgetéseken jelzik, hogy várakozásaik szerint Belgrád a brüsszeli nyomás ellenére ragaszkodni fog orosz- és Kína-barát irányvonalához. Eközben az Ukrajnával szemben kirobbantott orosz háború nyomán az EU-ban megerősödtek azok a hangok, amelyek szerint fel kellene gyorsítani a tárgyalásokat a csatlakozásra esélyes nyugat-balkáni országok és az unió között, hogy ezeket az államokat lehorgonyozzák a Nyugat mellett.

További akadálya Szerbia európai integrációjának, hogy FK 3-as kínai légelhárító rendszert vásárolt. A nyugati országok megítélése szerint ezzel utat nyitott Peking növekvő befolyása előtt. Emellett bár a kínai fegyverek birtoklása nem ellenkezik az EU szabályaival, majdnem lehetetlenné teszi, hogy az ilyen eszközöket birtokló ország részt vegyen az unió védelmi együttműködésében, mert ezek nem kompatibilisek a nyugati katonai rendszerekkel. Vucic viszont úgy véli, hogy erre a beszerzésre, továbbá a francia harci repülők és a török drónok vásárlására a térség stabilitásának megőrzésére miatt volt szükség, mert a többi környező ország is fegyverkezik.

Nincs más út

A szerb államfő a Bosznia-Hercegovinában kialakult helyzetről azt mondta, hogy javasolta az ottani szerb közösség vezetőjének, Milorad Dodiknak, hogy adja fel szeparatista politikáját, ezen belül ne próbáljon független szerb katonaságot létrehozni Bosznia-Hercegovinán belül. Vucic szerint politikus kollégája megértette, hogy a régió békéjének és stabilitásának megőrzéséhez erre van szükség.

A szerb elnök, mint mondta, az EU vezetőinek személyes garanciát vállalt arra, hogy a Nyugat-Balkánon, beleértve Bosznia-Hercegovinát és Koszovót is elkerülik az erőszakot. Ami az orosz gázszállításokat illeti, ezeket rövid távon nem tudják más forrással helyettesíteni, ezért meg fogják hosszabbítani az orosz-szerb hosszú távú gázszállítási szerződést.