Vlagyimir Putyin, Oroszország államfője ritkán jelenik meg a nyilvánosság előtt, Ukrajna invázióját megelőzően és azt követően két olyan értekezletet hívott össze, amit a nyilvánosságnak szántak – kezdi az orosz vezető belső vezetői körét bemutató cikkét a BBC. Az egyiken a berendelt kormánytisztviselők és oligarchák egy óriási teremben húsz méterre ültek előtte, a másokon a Kremlben található egyik hosszú asztal egyik végén ült Putyin, a másikon katonai és más vezetők (képünkön).

Az utóbbin készült egy közeli kép is, amin Szergej Sojgu védelmi miniszter és Valerij Geraszimov vezérkari főnök hallgatja a főnököt, meglehetősen elveszetten, miután a kép azt követően készült, hogy nem jött össze az orosz hadseregnek a villámháború Ukrajna ellen, amit az orosz elnök a kiszivárgott hírek szerint nehezményezett. Putyin ugyan egyszemélyi vezető, azaz megtartja magának a fontos döntéseket, de körülveszi egy hozzá lojális kör, amelynek tagjai szót kaphatnak a jelenlétében. A kérdés: kik azok, akik befolyásolhatják a döntéseit?

Kapcsolódó

Szergej Sojgu védelmi miniszter azzal lopta be magát Putyin szívébe, hogy érdemeket szerzett a Krím 2014-es Oroszországhoz csatolásában. (A félszigetre először rangjelzés nélküli, nyilván orosz katonák vonultak be, akik kihasználva a kijevi hatalmi vákuumot biztosították a helyi vezetés leválását az ukrán közigazgatásról, megteremtve az annektálást szentesítő helyi népszavazás lehetőségét – a szerk.) Ezt követően a katonai titkosszolgálat, a GRU vezetője volt. Ezt a szerveztet vádolják a Nagy-Britanniában élő volt orosz ügynökök, illetve Alekszej Navalnij ellenzéki politikus elleni merénylet megszervezésével, amelyben a Novicsok nevű idegméreggel próbálták likvidálni a kiszemelt áldozatokat.

Sojgu tavaly nyáron együtt halászott és vadászott főnökével Szibériában, aki bizonyára ezért a PR-attrakcióért cserébe is elvárta a gyors Ukrajnai győzelmet. Andrej Szoldatov biztonságpolitikai szakértő és író szerint Sojgu az, aki a legnagyobb befolyással lehet Putyinra. Nem azért, mert ő a hadsereg feje, hanem azért, mert a Kremlben az ideológiai főnök is, aki kitalálta, milyen indokkal indítsanak inváziót Ukrajna ellen. (A cél az ukránok lefegyverzése és a „neonáci” kijevi vezetés eltávolítása a hatalomból, amivel megszüntetik a nyugati befolyást a testvéri nép felett - a szerk.) Sojgu azóta is szajkózza ezt a mesét.

A katona

Valerij Geraszimov vezérkari főnök Putyin régi katonai segítője, már az 1999-es csecsen háborúban is ő állt az orosz hadsereg élén, és az ő feladata volt az Ukrajna elleni invázió megtervezése. Ennek jegyében ő vezette a támadást megelőző hadgyakorlatot Fehéroroszországban. A katonai parancsnok, akit Mark Geleotti politológus professzor, Kelet-Európa-szakértő úgy jellemez, hogy „mosolytalan, nyers bunyós”, szintén nagy szerepet játszott a Krím annektálásában.

Egyes források szerint mostanra az invázió kétbalkezes kezdete és az orosz csapatok csapnivaló katonai morálja miatt háttérbe szorult, ám Szoldatov nem ért egyet ezzel. Putyin nem képes ellenőrzése alatt tartani minden ezredet és a katonaság minden mozgását. Ez a Geraszimov dolga, ezért szükség van rá. És a hadügyminiszter ugyan vélhetően szereti a katonai uniformist, ám nincs katonatiszti képzettsége, így kellenek olyan profi katonai vezetők, akikre támaszkodhat.

A héja

Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára a legkeményebb héja az államfő környezetében, aki azt hiszi, hogy a Nyugat Oroszország létére tör – mondja Ben Noble, a Russian Politics at University College London professzora. Ő az egyike annak a három Putyinhoz lojális támogatónak, aki vele dolgozott már az 1970-es években az akkor még Leningrádnak nevezett Szentpéterváron is. A másik kettő Alekszandr Bortnyikov, a biztonsági szolgálat vezetője és Szergej Nariskin, a külföldi hírszerző ügynökség feje.

Kevesebben lehetnek közelebb Putyinhoz, mint Patrusev, aki együtt dolgozott vele a KGB-ben a kommunista rendszer idején, majd utóda volt az orosz belbiztonsági szolgálat, az FSB élén, amelyet 1999 és 2008 között vezetett. Az invázió előtti tanácskozáson Patrusev vezette elő azt az összeesküvés-elméletet, miszerint az USA konkrétan több részre akarja szakítani Oroszországot. Noble szerint a régi szövetséges a fő háborús uszító az államfő környezetében, nagy szerepe lehet abban, hogy Putyin az invázió mellett döntött.

A titkosszolgák

Alekszandr Bortnyikov az FSB vezetője azzal gyakorolhat befolyást Putyinra, hogy hírek szerint elsősorban a biztonsági szolgálatok jelentéseiből tájékozódik. Ő szintén a régi leningrádi KGB-s csapat tagja. Az FSB vezetését Patrusevtől vette át. Noble szerint nem lehet kideríteni, melyiküknek van nagyobb befolyása Putyinra. Szoldatov szerint fontos figura, de nincs olyan súlya az elnök környezetében, mint a korábban említetteknek.

Szergej Nariskin, a külföldi hírszerzés vezetője az említett látványtanácskozáson belebonyolódott a felszólalásába, és főnöke leültette azzal, hogy most nem erről van szó. Az eseményt szerkesztett változatban hozták nyilvánosságra, így ezt a kínos jelenetet nyilván nem véletlenül hagyták benne. Szoldatov szerint azért csináltak hülyét belőle, mert Putyin szeret játszani belső köre tagjaival. Nariskin az Orosz Történelmi Társaság vezetője is , úgyhogy segítheti az államfő ideológiai „felkészítését”. A BBC-nak tavaly nyilatkozva tagadta, hogy az orosz titkosszolgálatok külföldön novicsokos merényleteket vagy kibertámadásokat hajtanának végre.

Futottak még

Szergej Lavrov ugyan 18 éve az Orosz Föderáció külügyminisztere, ám a szakértők szerint nincs számottevő befolyása a döntéshozatalra. A 71 éves politikus híres arról, hogy cikizi nyugati tárgyalópartnereit és aligha érdekelte, hogy az ENSZ emberi jogi tanácsában videókapcsolaton keresztül elmondott beszéde alatt az ukrajnai invázió elleni tiltakozásul számos diplomata elhagyta a tárgyalótermet.

Valentyina Matvijenko szövetségei tanács, azaz a parlament felsőházának elnöke, egy a néhány nő közül, aki Putyin környezetében megfordul. Szinén a leningrádi idők óta követi az orosz államfőt és szerepet vállalt a Krím annektálásában. A szakértők a döntések végrehajtójának tartják, nem olyan figurának, aki sugallja azokat.

Vitkor Zolotov, a nemzeti gárda vezetője korábban az elnök egyik testőre volt. Az állítólag 400 ezer embert számláló egységet, amelynek az élén áll, hat évvel ezelőtt hozták létre a Római Birodalom válogatott katonákból álló praetorianus gárdájának mintájára. Vera Minorova katonai szakértő úgy véli, hogy eredeti terv az lehetett, hogy a sikeres invázió után a praetorianus gárda vette volna át Ukrajna vezetését. Zolotov nem rendelkezik katonatiszti végzettséggel és egységének nincsenek nehéz fegyverei, így sérülékeny lenne a jó helyismerettel rendelkező lázadók támadásaival szemben.

A BBC szerint Mihail Misusztyin miniszterelnök feladata, hogy életben tartsa a külföldi szankciók sújtotta orosz gazdaságot. Közel áll még Putyinhoz Szergej Szobjanyin, Moszkva polgármestere és Igor Szecsin, az állami olajóriás, a Rosznyefty feje. Gyerekkori barátok Borisz és Arkagyij Rotenberg, akik 1,2 és 3 milliárd dolláros becsült vagyonnal a Forbes szerint Oroszország leggazdagabb családjának patriarchái.

Az Ukrajnával kapcsolatos fejleményeket ezen a linken követheti.