A finn védelmi minisztérium levelet küldött a hadsereg 900 ezer tartalékos állományú katonájának és tisztjének, amelyben pontosítja, hogy mit kell tenniük egy katonai konfliktus esetén. Két évvel ezelőtt még nem keltett volna feltűnést ez az ügy, ám miután a Krím elfoglalása, illetve a délkelet-ukrajnai polgárháborúban vállalt orosz szerep miatt kiéleződött a Nyugat és Oroszország viszonya, ma már minden ilyen intézkedés figyelmet kelt - írja a CNBC.

A hivatalos indoklás szerint nincs egyébről szó, mint hogy a katonaság tartja a kapcsolatot tartalékkosaival. Az utóbbiakat arra kérik, hogy frissítsék a védelmi tárcánál kezelt személyes adataikat. A minisztérium internetes oldala szerint a levelezés része a 2008-ban kezdődött kiterjedt hadügyi reformnak, amely számos tartalékos feladatkörét is módosítja. A védelmi erők - az adatfrissítésen túl - azért lépnek kapcsolatba velük, hogy erről tájékoztassák őket.

Nem NATO-tag

A levelek kiküldésének időzítése ugyanakkor felkeltette a szakértők figyelmét. Az orosz-finn kapcsolatok ugyanis az elmúlt egy évben meglehetősen keserűnek alakultak, összefüggésben a Nyugat és a Kreml megromlott viszonyával. Az orosz hadsereg a feszültség fokozódása óta több hadgyakorlatot is tartott, egyebek mellett a Balti-tengeren is, nem messze Finnország és a többi észak-európai ország felségvizeitől.

Nagy különbség azonban, hogy szemben szomszédaival Finnország nem tagja a NATO-nak, ezért ha az orosz vezetés fejében agresszív gondolatok formálódnának ki, akkor logikus lépés lenne a finnek zaklatása. Ezt segítené, hogy a két ország a szárazföldön is határos egymással.

A katonai kockázat láthatóan idegesíti az régió országait. Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország védelmi miniszterei áprilisban közös közlemény adtak ki, amelyben arra figyelmeztették kormányaikat, hogy Észak-Európának fel kell készülnie egy lehetséges válsághelyzetre vagy incidensre Oroszországgal szemben.

Megmutatták

Az orosz vezetők világossá tették, hogy készek politikai céljaik elérése érdekében hatékonyan felhasználni országuk fegyveres erőit, még akkor is, ha ezzel megsértik a nemzetközi jogot - szögezték le a miniszterek utalva a Krím megszállására és a délkelet-ukrajnai beavatkozásra. Álláspontjukat egy norvég lapban tették közzé.

A finn hadsereg szárazföldi erőinek létszáma mindössze 16 ezer fő, amihez hozzá kell venni a haditengerészet és a légierő katonáit. A tartalékosok létszámából látszik, hogy behívásuk számottevően megdobná a katonaság erejét. Olyan emberekről van szó egyébként, akik korábban letöltötték szolgálatukat a finn védelmi erőknél.

A két körben kiküldött levelek első sorozata május elején jutott el a címzettekhez. A második sorozat, amelyet a napokban kézbesítettek, nagyon konkrétnak tűnik: a védelmi tárca a levél mellékletében minden egyes tartalékossal közli, hogy mit kellene tennie katonaként, vagy milyen feladatot kapna munkaadója a fegyveres konfliktus idején, amely rá is meghatározott kötelezettségeket róna.