Magáról a balesetről - képeket is közölve - a The Sun is beszámolt, a Hajozas.hu-nak pedig egy névtelenséget kérő Viking szállodahajón dolgozó kapitány elmondta, hogy tudomása szerint ugyanaz az ukrán személy volt a balesetet okozó Viking Idun nevű szállodahajó parancsnoka amikor az nekiment a tankerhajónak, mint aki a budapesti balesetnél is szolgálatban volt.
Azt is megtudták, hogy amikor a terneuzeni zsilipbe kanyarodott a Viking Idun többszöri rádiós figyelmeztetés ellenére sem vette figyelembe a tankerhajót és egyenesen neki kanyarodott, ezzel veszélybe sodorva a fedélzeten utazó 171 utasát. A kapitány elmondta azt is, hogy a hajóknál nem ritka a meghibásodás, hiába újak.
Magyarországon kellett volna maradnia a hajónak?
A Viking Sigyn hajót egyszerűen nem lehetett volna elengedi egy nappal a hajókatasztrófa után - mondta a 168 órának Magyar György ügyvéd, aki elvállalta a Hableány matróza Pethő János családjának teljes körű jogi képviseletét.
Egy "egyszerű" közlekedési balesetnél is sokáig helyszínelnek, nem hogy egy ilyen mértékű katasztrófa esetében. Minden büntetőeljárás alapja a teljes körű, szakszerű nyomrögzítés. Ebben az esetben a nyomoknak kell megválaszolni, hogy a Hableány kapitánya hibázott-e, vagy a Viking vétkesen hajtott bele és gyűrte maga alá a Hableányt.
A Viking nevű hajót a büntetőeljárási törvény alapján le kellett volna foglalni, hogy ne nyúlhasson hozzá senki, mint lényeges bizonyítási eszközhöz. A szakértők általában előzetes gyorsszemlét szoktak tartani, de itt még nagy valószínűséggel erre sem volt lehetőség az időjárási viszonyok, a műszaki hiányosságok és az idő rövidsége okán - mondta az ügyvéd.
A Viking Sigyn ideiglenes lefoglalását egyébként a dél-koreai külügyminisztérium is kérte a magyar hatóságoktól.
Veszélyes a mentés
A rossz látási viszonyok mellett az erős sodrás nehezíti a múlt heti baleset miatt elsüllyedt turistahajó kiemelését. A búvárok jelenleg olyan pontokat keresnek, amelyekhez drótkötelet rögzítve a felszínre hozható a roncs - mondta az InfoRádiónak Vámosi Antal, az Ipari Búvárok Országos Szövetségének elnöke.
Nem szokatlan, hogy nulla látási viszonyok között kell dolgozniuk a magyar ipari búvároknak, ami most nehezíti a feladatot, az a víz sebessége. Ezért haladnak nagyon lassan, de szerencsére intenzíven apad a Duna - mondta.
Azt kell megvizsgálniuk a búvároknak, hogy hol tudják az emelőköteleket aláfűzni, vagy valami más megoldással emelésre előkészíteni az elsüllyedt hajót.
A dél-koreai búvárok több kockázatot vállalhatnak, mint magyar társaik, mert "más kultúrájú emberekről van szó, ők a holttesteket mindenképpen szeretnék felhozni
- tette hozzá az elnök.
Az ipari búvár úgy látja, helyesen döntött Hajdu János, a TEK főigazgatója, amikor megtiltotta a búvároknak, hogy a hajótest belsejébe menjenek. "Az ablaküvegek betörtek, a bútorzat darabokra hullhatott, és nem lehet odalent látni semmit. Ez nagyon súrolja az életveszélyesség határát".
Nem lesz kötelező a boncolás?
A hvg.hu arról ír, hogy három miniszter közös javaslatára módosítanák a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló jogszabályt. A Hableány tragédiája után pár nappal készült tervezet lényege, hogy kivételes esetekben - kegyeleti okból - mellőznék a kötelező boncolást. Így tömegszerencsétlenségek vagy természeti katasztrófák esetén is rugalmasabb lenne a procedúra, hogy az áldozatok családjai mielőbb eltemethessék szeretteiket.