Miközben az euróövezeti pénzügyminiszterek (Eurócsoport) Luxembourgban tartottak találkozót a görög választás utáni gazdasági helyzetről, José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnök közleményben üdvözölte a voksolás eredményét, és hangoztatta: a széles körű parlamenti támogatást élvező kormány alakítását egyértelmű jelzésnek tartja arra, hogy Athén eltökélt kötelezettségeinek teljesítése és az euróövezetben maradás mellett.

Görögország maradni kíván

Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az Eurócsoport elnöke (képünkön) kifejezte a csoport készségét a szoros együttműködésre az új görög kormányzattal. Mint az ülés után Juncker elmondta, a találkozón az új kabinet képviselője biztosította a résztvevőket arról, hogy Athén maradni kíván az euróövezetben, és továbbra is arra törekszik, hogy tiszteletben tartsa az ország korábbi vállalásait.

Antonisz Szamarasz miniszterelnök jóformán rekordidő alatt megalakított kormánya csütörtökön tette le a hivatali esküt. Egy párttisztviselő közlése szerint az új kabinet egyebek között arra fog törekedni, hogy két évvel hosszabbítsák meg a pénzügyi segítség feltételeként szabott takarékossági program végrehajtásának határidejét. Ez pedig újabb támogatási igényt is jelenthet - egyes számítások máris 20 milliárd euróról szólnak.

A jelenleg érvényben lévő hitelmegállapodás értelmében Görögországnak 2014-ig a tavalyi 9,3 százalékról 2,1 százalékra kell csökkentenie GDP-arányos államháztartási hiányát a 130 milliárd eurós segélycsomagért cserébe, a megszorítások ugyanakkor súlyos gazdasági és társadalmi következményekkel járnak az öt éve recesszióban lévő és húsz százalék feletti munkanélküliséggel küzdő országban. A feltételek teljesítését a május 5-i sikertelen választásokat követő héthetes belpolitikai válság is hátráltatta.

A héten EU-s tisztviselők - köztük Juncker - már szükségesnek nevezték a hitelfeltételek részleges módosítását. Ezt ugyanakkor csütörtökön még több euróövezeti ország elutasítani látszott. Mások mellett finn, holland és osztrák részről is olyan nyilatkozatokat tettek, amelyek szerint lehetőség szerint ragaszkodni kell az eredetileg kijelölt úthoz, a konszolidációs és reformprogramhoz.

Haladékot kapahatnak?

Más nyilatkozók, például a francia Pierre Moscovici, egyértelműen jelezték, lehetővé kell tenni Görögországnak, hogy az új körülmények között is megteremtse a fellendülés feltételeit. A német közlések szintén abba az irányba mutattak, hogy Berlin nem tartja kizártnak több idő biztosítását Athén számára.

A találkozó utáni sajtótájékoztatón Juncker megerősítette, hogy várakozásaik szerint az új kormány már a jövő hétre Athénba hívja a nemzetközi pénzügyi trojka (Európai Bizottság/Európai Központi Bank/Nemzetközi Valutaalap) szakértőit. A megbeszélések témája egyebek között az lesz, kell-e módosítani a hitelprogramokhoz szabott feltételeket. Az elnök azt is jelezte, hogy az euróövezeti pénzügyi stabilitási mechanizmus keretéből még ebben a hónapban átutalják a görög hitelkeret eddig visszatartott, egymilliárd eurós részletét. Hozzátette: a trojka tárgyalásain várhatóan arról is szó lesz, milyen intézkedéseket kell hoznia Athénnak a következő részlet folyósítása előtt.