Magyarországon 2010 és 2019 között mindössze 18,65 százalékkal sikerült csökkenteni a közlekedési balesetben elhunytak számát, ezzel a 8. legrosszabb helyen szerepel azon a 32 tagú listán, amelyen az Európai Unió 27 tagállama mellett Izrael, Nagy-Britannia, Svájc, Szerbia és Norvégia is szerepel.

Az Európai Unió 27 tagállamában átlagosan 23,7 százalékkal csökkent a baleseti halálozás, amely csúfos kudarc, hiszen 2010 és 2020 között 46,4 százalékos csökkenést irányoztak elő. Ez azt jelenti, hogy évente legalább 6,7 százalékos mérséklődésre lett volna szükség, szemben a megvalósult 2,7 százalékkal.

Kapcsolódó

2010-ben az EU 27 tagállamában 29 682 ember halt meg közlekedési balesetben, ezt sikerült 22 648-ra redukálni. Vélhetően a koronavírus-járvány következtében idén jelentősen esik majd a balesetek száma, ez azonban hosszabb távon nem garantál semmit - áll az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC) jelentésében.

A legjobb számokat Norvégiának sikerült produkálnia, ahol 48,6 százalékkal esett a halálozás (210-ről 108-ra), Görögországban 44,4, Svájcban pedig 42,8 százalékkal. Ezzel szemben Máltán 6,7 százalékkal, Hollandiában 3,3 százalékkal, Nagy-Britanniában pedig 1,1 százalékkal emelkedett a baleseti halálozás.

Az egymillió főre eső halálozásban szintén nem áll jól Magyarország, ez a 2019-es adatok alapján 62 volt itthon, szemben az uniós 51-es átlaggal. Ebben a tekintetben egyébként Románia (96), Bulgária (90) és Lengyelország (77) áll a legrosszabb helyen, míg Norvégia (20), Svédország (22) és Svájc (22) a dobogósok.

14 PIN annual report: road safety progress 2019
Infogram

Annak ellenére, hogy a 2020-as célokat nem sikerült teljesíteni, az Európai Bizottság újabb terveket készített: a 2030-as cél az, hogy a baleseti halálozások száma a 2020-as érték felére essenek. Ennek érdekében az Európai Unióban számos biztonsági felszerelés kötelező lesz az autókban, ilyen például az automata vészfék (AEB), vagy az intelligens sebességasszisztens (ISA). Utóbbi képes lesz érzékelni az adott útszskaszon érvényes legnagyobb sebességet és ennek megfelelően csökkenti a motor teljesítményét. Vagyis nem fékezi az autót, csak nem engedi gyorsabban menni.

A nehéz-tehergépjárműveket olyan rendszerekkel kell majd felszerelni, amely érzékeli a közelükben lévő gyalogosokat és kerékpárosokat, ugyanez vonatkozik a személyautókra, amelyek holtere miatt sok gázolás történik.

Az európai szabályozás mellett ugyanakkor van példa arra is, amikor egy autógyártó tesz egyedi vállalásokat. A Volvo például nemrég bejelentette, hogy  minden autóját 180 kilométer per órás maximális sebességkorlátozással hozza forgalomba, de lehetőség lesz egyedi beállítások megadására is.

Hollandia azt tervezi, hogy 100 kilométer per órára csökkentik majd a maximális sebességet az ország útjain, de csak nappal. Este 7 és reggel 6 óra között az autópályákon is lehetne 130-cal közlekedni. Ennek oka egyébként elsősorban nem a közlekedésbiztonság, hanem a kibocsátás csökkentése.