Ideje "megölni" a százdollárost - ezzel a címmel írt cikket Larry Summers volt amerikai pénzügyminiszter a Financial Times blogján, valamint a Washington Post weboldalán, amelyben csatlakozott azokhoz, akik szerint abba kellene hagyni az olyan nagy címletű bankjegyek nyomtatását, mint az 500 eurós, illetve a 100 dolláros, vagy az 1000 frankos, sőt, még a forgalomból is ki kellene vonni azokat.

Summers kiállása a készpénzhasználat visszaszorítása mellett nem új dolog, rajta kívül a közelmúltban is hangzottak el hasonló kijelentések, illetve kutatók között is egyre nő azok tábora, akik a készpénzhasználat visszaszorítása mellett tennék le a voksot. Az ötletet szorgalmazók manapság népszerű témákra - a terrorizmus elleni harcra, a korrupció és a pénzmosás visszaszorítására - hivatkozva érvelnek emellett. Az utóbbi napokban napvilágra került érvek egyelőre megállnak a nagy címletű bankjegyek forgalomból történő kivonása szintjén, ám még egy ilyen lépésnek sem csupán a bűnözők életének nehezítése lenne a hatása. Mario Draghi, az Európai Központi Bank (ECB) elnöke sem véletlenül fogalmazott úgy az ötszázeurós bankók kivonását szorgalmazó felhívásokra, hogy egy ilyen lépést nagyon alaposan át kell gondolni.

Kapcsolódó

Ütött a 100 dolláros órája is?

Summers már az 1990-es években, az euró indulása idején is figyelmeztette a G7-ben az európai kollégáit, hogy az 500 eurós kibocsátása hatalmas felelőtlenség, miután az a korrupció és a bűnözők segédeszköze lehet. Egyes körökben az ötszázas beceneve "Bin Laden" - jegyzi meg, utalva egy, a Harvard Egyetemen Peter Sands vezette csoport által készített tanulmányra, amely a nagy címletű bankjegyek forgalomban tartása ellen érvel, Summers szerint meggyőzően. Ennek összefüggésében Summers megemlíti, hogy az USA-ban a 100 dollárossal kivonásán is el kellene gondolkodni.

Kép: Napi.hu

A Sands által vezetett csoport elemzése kapcsolatot mutat ki ugyanis a nagy címletű bankjegyek és a bűncselekmények között. Ugyanakkor a volt amerikai pénzügyminiszter - egyetértve a tanulmány készítőivel - úgy véli, hogy a technológia használatával a nagy címletű bankjegyek használata is elkerülhető lenne a legális kereskedelemben.

A nagy címletű bankjegyek nyomtatására lehetne például moratóriumot hirdetni. A pénzügyér ebben az EU-ra mutogat, miután az ötszázeurós több mint ötször olyan értékes, mint az amerikai százdolláros. Ha az EU lépne, az más szereplőkre - különösen Svájcra - is hathat. A legjobb pedig az lenne, ha születne egy olyan globális megállapodás, miszerint nem nyomtatnának 50 vagy 100 dollárnál nagyobb értékű bankjegyeket.

Az EU is mocorog

Ettől függetlenül a hét elején az ECB elnöke is jelezte, hogy az euróövezeti jegybankban komolyan gondolkodnak az 500 eurós kivezetésén az alvilághoz köthető használata miatt. Európai bűnüldöző szervek vezetői is fenntartják, hogy az ötszázeurósok megkönnyítik a pénzmosást, miután azokkal nagy értéket könnyű észrevétlenül szállítani.

Tavaly az Europol is arra hívta fel a figyelmet, hogy a készpénz továbbra is a terroristák egyik kedvelt eszköze, az 500 eurós iránt pedig igen nagy a körükben a kereslet annak ellenére, hogy e bankjegyek a hétköznapi tranzakciókban nem gyakoriak. E címletek a forgalomban lévő euróbankjegyek értékének több mint 30 százalékát teszik ki.

Draghi a CNNMoney szerint közölte, hogy az ECB-ben vizsgálják, mit lehet tenni a bankjegyekkel, de bármilyen lépést nagyon alaposan át kell gondolni. Az ECB-t pár nappal korábban az Eurócsoport elnöke is felszólította, hogy tegyen javaslatokat arra, miként lehet a terroristák 500 eurós bankjegyhasználatát megfékezni. Az Európai Bizottság szintén közölte, hogy az Europollal és az ECB-vel közösen meg fogják találni a módját, hogy a terroristák készpénzforgalmát leállítsák. Brüsszel emellett a virtuális pénzek, feltöltőkártyák használatának szabályozását is tervezi, hogy e fizetési módok se biztosítsanak anonimitást a bűnözők számára.

Kezdődik

A nemzetközi befektetők körében közkedvelt zerohedge.com pénzügyi blog viszont ezzel kapcsolatban egy BofA-elemzésre hivatkozva arra hívja fel a figyelmet, hogy a legnagyobb értékű bankjegy forgalomból történő kivonása "negatív hatású lenne a valutára" nézve, kivéve, ha ebben a "versenyben" a svájci jegybank (SNB) először hasonló lépést tesz az ezerfrankossal, illetve a Fed is abbahagyja a 100 dollárosok nyomtatását és kivonja őket a forgalomból, miután ez így gátat szabhatna az adócsalásnak, pénzügyi bűnözésnek, terrorizmusnak és a korrupciónak. Summers és Draghi nyilatkozata a blog szakértője szerint viszont azt is jelzi, hogy a papírpénzek üldözése csak most kezdődik.

A pénzügyi szakblog úgy véli, hogy ez a jegybankok számára egy visszafogott javaslat a negatív kamatpolitikák (NIRP) "elszabadításának" megkönnyítésére, hiszen mintegy 1,4 ezer milliárd dollárnyi forgalomban lévő készpénz van, amiből 1,1 ezer milliárd dollárnyi 100 dollárosokban áll. Ha ezeket kivonják a forgalomból, akkor hirtelen nem lesz hová "rejteni" ezeket a vagyonokat a betétekre érvényes negatív kamatok világában.

A Fed egyetlen lépéssel "kiüthetné" a forgalomban lévő dollár értékének 78 százalékát, amivel részben meg is semmisítené a negatív kamatpolitika papíralapú alternatíváját is. Az arany persze még mindig maradna alternatívaként egy pénzügyi összeomlás idején, ami viszont felélesztheti az 1933-ban Roosevelt elnök által kiadott, a fizikai arany tulajdonlásának megtiltását és az amerikai kormánynak történő visszaszolgáltatását előíró elnöki rendeletet (Executive Order 6102) is - jegyzi meg szarkasztikusan a pénzügyi blog szakértője.

Politikai háború a készpénz ellen

A Wall Street Journal (WSJ) is igen kritikus hangvételű véleménycikkben foglalkozott a témával.  Eszerint Európában már a 2008-as pénzügyi válság óta korlátozzák a készpénzes tranzakciókat az adócsalás és a bűnözés visszaszorítására hivatkozva. Olaszországban illegálissá tették az 1000 euró feletti készpénzes tranzakciókat, míg Franciaország ezt a limitet a korábbi háromezerről ezer euróra hozta le. Azon brit kereskedőknek, akik több mint 15 ezer eurós készpénzt fogadnak egy átutalással, az adóhivatalnál regisztráltatniuk kell magukat, különben több ezer eurós bírságba szaladhatnak. Németországban a pénzügyminiszter-helyettes, Michael Meister ötezer eurós felső korlátot javasolt a készpénz-tranzakciókra, a Deutsche Bank vezérigazgatója pedig úgy vélekedett a közelmúltban, hogy a készpénz nem él meg még egy évtizedet.

A készpénzhasználat korlátozása mögött a WSJ szerint valójában az áll, hogy a politikusok és a jegybankárok attól tartanak, hogy a készpénzzel rendelkezők alááshatják a negatív kamatkörnyezetű új világot. Európa és Japán már mélyen a negatív zónában van, de a Fed elnöke is arra figyelmeztetett a múlt héten, hogy az USA-nak is fel kell készülnie ennek lehetőségére.

Könnyen visszaüthet!

A negatív kamat ugyanis nem más, mint a bankbetétek adója, amely arra ösztönözheti a betétest, hogy elköltse a pénzét és ezáltal növelje a gazdasági keresletet. Ez a hatás nem működik, ha az állampolgárok készpénzt tartanak. Ha viszont csak kis címletű bankjegyek léteznek, a készpénztartás is macerássá válik.

Igen ám, csak a készpénzellenes érvelők azt figyelmen kívül hagyják, hogy a készpénzes tranzakció egy legitim, gyorsan és mindenféle díjak nélkül kivitelezhető fizetési mód. Miután a válság miatt a bankok sorra felhagynak az ingyenes lakossági számlavezetéssel, a negatív kamat leginkább az alacsony jövedelműeket sújtaná, akik a készpénznek köszönhetően jelenleg bankszámla nélkül is "elélnek".

A készpénz több európai gazdaságban is a GDP mintegy 20 százalékát kitevő feketepiac fizetőeszköze is, amit a kormányok nagyon szeretnének megadóztatni. Csakhogy a feketepiac azért létezik, mert a magas adóterhek és bürokratikus költségek az egyébként becsületes vállalkozásokat is letérítik a legális útról - szúrja oda a WSJ. A politikusoknak talán kétszer is át kellene gondolniuk a készpénz visszaszorítását, hogy az a vállalkozásokat ne tegye tönkre és taszítson milliókat munkanélküliségbe. Példaként pedig megjegyzi: az olasz gazdaság lehet, hogy készpénz nélkül össze is omlana.