A Mennyei Palota 1 névre keresztelt kínai űrállomás a legfrissebb becslések szerint a legnagyobb valószínűséggel április 1-jén lép be a Föld légkörébe, hogy megkezdje látványos haláltusáját végső pusztulása előtt - adta hírül a Business Insider.

A mesterséges égitesteket nyomon követő Aerospace Corp. nonprofit szervezet úgy véli, ehhez képest plusz-mínusz két nappal is megtörténhet Kína első űrállomásának becsapódása, így a korábban várt március 29. helyett már 28-án megérkezhet.

Volt már rá példa

A 9,4 tonnás égitest több mint 24 ezer kilométer/órás sebességgel száguldva éri el a levegőt, amelyben felizzik és elég. Pontosabban nem minden ég el, és ebből a szempontból egy űrállomás rosszabb, mint például egy műhold. Ennek ugyanis van belső tere, amiben mindenféle tárgyak lehetnek. A burkolat megsemmisülése pajzsként védi ezeket, amelyek így elérhetik a felszínt.

Az USA űrhivatala, a NASA a űrsiklója jó példát nyújt erre. Ez az űrjármű 2003-ban égett el a légkörben, ám a belsejében lévő repülési komputer túlélte a zuhanást, és nagyon fontos adatokat szolgáltatott a tragikus baleset okáról. (A fellövéskor a fagyasztott oxigént tartalmazó üzemanyagtartály külsejéről leváló jégdarab felsértette a jármű szárnyán a hővédő pajzsot.)

Elengedték a kezét

A Mennyei Palota 1-et 2011. szeptember 30-án lőtték fel. Fedélzetén 15 köbméteres helyet biztosított két helyiségben két asztronautának. Mérete hatvanada a Nemzetközi Űrállomásnak (ISS), amelynek hossza nagyjából egy futballpályáénak felel meg. Az űrállomáshoz háromszor dokkoltak sikerrel űrhajót két-két fős legénységgel.

Peking 2016 márciusában jelentette be, hogy elvesztette a kapcsolatot az égi járművel, amelyen a közlemény szerint elvégezték mindazokat a feladatokat, amelyeket terveztek. Az űrállomás ekkor 350 kilométerre volt a felszíntől és naponta 160 métert zuhant. Becsapódását egyebek mellett a Nap aktivitása teszi bizonytalanná, ugyanis a sugárzás változása módosítja a légkör vastagságát.

Vízbe vagy fejre?

A szakértők szerint a Mennyei Palota földet érő darabjai várhatóan az óceánba zuhannak, azonban ezt csak annak alapján feltételezik, hogy a Föld nagy részét, 71 százalékát víz borítja. Jó eséllyel egyes darabjai a szárazföldön csapódnak be több mint 1500 kilométeres hosszban elszóródva. A nehezebb darabok lesznek elől, a könnyebbek hátul.

Azok a szerencsések, akik repülőgépről tekinthetik meg az űrállomás végső útját, olyan látványra számíthatnak, mint amikor az ISS egyik 14 tonnás modulját szeméttel megtömve a halába küldték. Izzó fénycsóvák sora lesz látható.

A legfontosabb kérdés: kaphat-e valaki a kókuszára egy kis kínai űrszemetet vagy sem? Szakértők szerint ennek egymilliószor kisebb az esélye annál, mint hogy valaki megüsse a lottófőnyereményt. Eddig egy amerikai nőről tudunk, aki kisebb sérült szenvedett egy visszahulló űrjárműdarabtól. Ha mégis megtörténne a baj, akkor a nemzetközi világűrtörvény értelmében az űrállomás gazdája, Kína köteles megtéríteni a kárát.

A fotó forrása: AFP.