Néhány becslést tettek, ez azzal kapcsolatos, hogy a következő időszakban milyen űrszondákat és egyéb űrprogramot terveznek indítani, ezt nagyjából tíz-húsz éves időskálán belátják a terveik alapján. Utána van egy távolabbi elképzelés, az már kicsit bizonytalanabb, ez szintén arra mutat, hogy nagy valószínűséggel a következő két évtizedben jó eséllyel találunk valami erős utalást a Földön kívüli élettel kapcsolatos dolgokra. Azt ezt követő két-három évtizedben pedig elképzelhetőnek tartják, hogy konkrét bizonyítékunk is lesz - mondta Kereszturi Ákos.

Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársa szerint a Mars a legközelebbi helyszín, ahol földönkívüli élet nyomait keresik, sok űrszondát küldtünk már oda, sőt a következő két évtizedben anyagmintát terveznek hozni onnan a Földre, ami egy fontos mérföldkő lesz.

Ott lehetett folyékony víz, sőt úgy néz ki mikroszkopikus skálán, bár ez az élet számára nem kedvező, hogy még akár ma is előfordulhat. Elméletileg lehetnek talán olyan viszonyok, helyszínek, időszakok a Marson ma is, ahol kizárni nem lehetne azt, hogy ott egy, a földihez hasonló, extrém körülményeket bíró életforma túléljen, de ennek egész kicsi az esélye- hangsúlyozta a kutató.

Az óriásbolygó holdrendszerekben sok olyan jéghold van, aminek a felszíne alatt folyékony vízóceán fordul elő. Nagyon egzotikus, felszín alatti, elszigetelt, napfénytől teljesen elzárt vizes közeget valószínűsítenek a szakemberek, ahol van némi vulkáni hő, kigőzölgések, belső áramlások, érdekes kémiai környezetek, tehát mikroszkopikus olyan érdekes helyszínek kialakulhatnak, ahol elvileg a kémiai folyamatok olyan szintig előrehaladnak, hogy ott valamiféle egyszerűbb élet is kialakuljon. Ez viszonylag esélyesnek tűnik, de mindenképpen rendkívül egyszerű életformákat várnak csak még a legoptimistább szakemberek is - jelezte az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársa.

Főleg űrtávcsövekkel kutatják a naprendszeren kívüli bolygókat, amelyek a légkörön kívül sokkal jobb felbontással, pontossággal, szélesebb hullámintervallummal képesek méréseket végezni. A hangsúly a következő évtizedekben eltolódik a felszerelések felől a karakterizálás, a jellemzés irányába. A következő nagyobb programok között több olyannak a terve körvonalazódik, ami azt akarja megállapítani, hogy egy-egy exobolygónak milyen a jellemzője, tehát van-e légköre, ha igen, miből áll, hány fok van rajta, vannak-e évszakos változások, lehet-e olyan jeleket megfigyelni, ami arra utal, hogy folyékony víz van a felszínén vagy esetleg erős fényvisszaverőképességű jég. Az biztos, hogy nagyon nehéz lesz bebizonyítani, hogy tényleg valamelyiken előfordul-e az élet, inkább azt várják a szakemberek, hogy jeleket találnak - mondta Kereszturi.