2

Az észak-atlanti szövetség tisztségviselője egyúttal azzal vádolta Moszkvát, hogy továbbra is korszerű katonai felszereléssel látja el a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárokat. Az ukrán kormány egyik magas rangú illetékese szintén csütörtökön azt mondta, augusztus végén Kijev a NATO becsléseihez képest magasabbra, négy-ötezerre tette a Kelet-Ukrajnában lévő orosz katonák számát. Az ukrán hatóságok jelenleg (a katonai szövetséggel egyetértve) számukat ezerre becsülik, ez azonban szerintük nagyon gyorsan megváltozhat - tette hozzá. "Még ha ki is vonultak, nem mentek vissza az Uralig. Bármelyik pillanatban újra itt lehetnek" - mondta az ukrán illetékes.

Petro Porosenko ukrán elnök az ország katonai hírszerzésére hivatkozva szerdán közölte, hogy a múlt pénteken megkötött tűzszüneti megállapodás óta az orosz csapatok java részét, mintegy 70 százalékát kivonták Ukrajna területéről. "Ez újabb okot ad a reményre, hogy van perspektívája a békekezdeményezéseknek" - mondta az államfő.

A NATO illetékese leszögezte, nincsenek információik Porosenko szavainak alátámasztására, mindenesetre ha megerősítenék az orosz csapatkivonást, "az lenne az első lépés a jó irányba".

A katonai szövetség ismét felszólítja Oroszországot, hogy a válság politikai megoldására törekedjen, az ukrán kormánnyal és a nemzetközi közösséggel egyetértésben - tette hozzá a NATO tisztségviselője, és hangsúlyozta, hogy a NATO továbbra is rendkívül nyugtalan az orosz-ukrán helyzet miatt.

Moszkva következetesen tagadja, hogy orosz csapatok segítenék a kelet-ukrajnai szakadárokat.

Pénteken életbe lépnek, de szeptember végéig feloldhatók az uniós szankciók

Pénteken életbe lépnek az Oroszországgal szemben hozott szankciók, az Európai Unió azonban szeptember végén feloldhatja ezeket, amennyiben ez idő alatt az Európai Unió megbizonyosodik a tűzszünet tartós mivoltáról - jelentette be csütörtökön Herman van Rompuy, az Európai Tanács elnöke. Mint mondta, az Európai Unió tagállamainak nagykövetei az elkövetkező hetekben átfogóan ellenőrzik majd a tűzszüneti megállapodás végrehajtását.

"Mindig hangsúlyoztuk, hogy az Oroszországgal szembeni korlátozó intézkedéseknek vannak fokozatai, és azok adott esetben vissza is vonhatóak" - emlékeztetett az Európai Tanács elnöke. "Az ellenőrzések eredménye, illetve a helyszínről érkező jelentések nyomán az európai diplomáciai szolgálatot megbízzuk majd, hogy tegyen javaslatot a szankciók részleges, vagy teljes egészében történő módosítására, felfüggesztésére, illetve eltörlésére" - tette hozzá.

A pénteken életbe lépő új szankciós csomag az orosz energia-, illetve védelmi ipar hat óriás vállalatát, továbbá 24 magánszemélyt érint.

Az Európai Tanács tájékoztatása szerint a szankciók megtiltják az orosz védelmi, illetve energiaszektor három-három nagyvállalata adósságának finanszírozását. Az intézkedés egyebek között a Rosznyeft és a Transznyeft olajipari cégre, illetve a Gazprom olajipari üzemágára vonatkozik.

Az uniós intézkedések értelmében újabb 24 magánszemély kerül fel az EU-tagállamok területére történő beutazási tilalommal, illetve ottani bankbetéteik befagyasztásával sújtott személyek listájára. A szankcionált magánszemélyek között vannak kelet-ukrajnai szakadár vezetők, a krími kormányzat tagjai, valamint orosz döntéshozók és oligarchák - tűnt ki az Európai Tanács tájékoztatójából.

Az EU-országok az újabb gazdasági szankciókról elvben már napokkal ezelőtt döntést hoztak, azok nyilvánosságra hozatalával, s hatályba léptetésükkel azonban kivártak, mert látni akarták, hogy a kormányerők és az oroszpárti szakadárok között a múlt pénteken kezdődött fegyvernyugvás tartósnak bizonyul-e.

A 28 EU-államnak az unióhoz akkreditált állandó képviselői azonban most megállapodtak abban, hogy az elhatározott korlátozó intézkedések pénteken az EU hivatalos közlönyében megjelennek, s ezzel életbe lépnek.

A közelgő határidőre tekintettel csütörtökön élénk diplomáciai egyeztetések is zajlottak telefonon az EU-tagállamok vezetői - többek között Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia elnök, David Cameron brit miniszterelnök, illetve Matteo Renzi olasz kormányfő, illetve Herman van Rompuy, az Európai Tanács elnöke - között.

A német kancellár a Bundestagban elmondott szerdai beszédében azt mondta, hogy "nincs 100 százalékos tűzszünet", és nem hajtják végre teljes egészében a tűzszüneti megállapodásban szereplő béketervet, ezért a német kormány fellép az uniós büntető intézkedések kihirdetéséért.