Az izraeli törvények szerint a kneszet feloszlatása után legkevesebb kilencven nappal lehet választásokat tartani, vagyis csak február 25-nél későbbre lehet kitűzni időpontot az újabb választásokhoz.
A törvény szerint a választásokat mindig kedden kell tartani, de mivel március összes keddjén akadályok merülnek fel, a pártok végül egy hétfői nap mellett döntöttek, a lehetséges időszak kezdetén.
A katonai rádió értesülése szerint az egyezkedés során a Kék-fehér párt sürgette a lehető leghamarabbi időpont kitűzését, hogy a lehetőségek szerint lerövidüljön a kneszet bizalmát élvező kormány nélküli, már több mint egy éve tartó időszak.
A tervezett időpontot a következő napokban a kneszet többségének, legalább hatvanegy képviselőnek meg kell szavaznia ahhoz, hogy hivatalossá váljék. Ha elfogadják, akkor egy éven belül harmadszor tartanak parlamenti választásokat Izraelben, miután a pártok - az ország történetében először - egymás után két ízben, az április kilencedikén, majd a szeptember tizenhetedikén tartott választásokon létrejött parlamenti erőviszonyok alapján sem tudtak kormányt alakítani.