Hat ok, ami miatt Lengyelország a jó célpont

A magyar-lengyel kapcsolatok egy szóval jellemezve: kiválóak - mondta Roman Kowalski Lengyelország magyarországi nagykövete az EuCham üzleti szemináriumán a Lengyel Intézetben. A nagykövet kiemelte: a politikai kapcsolat nagyon aktív a két ország között, a gazdasági kapcsolatok alapvetően jók, viszont van még bőven mit javítani. Példaként kiemelte, hogy a két ország közötti kereskedelem évente mintegy 7 miliárd eurót tesz ki - 3,6 milliárd euró a lengyel export Magyaroszágra és 3,2 milliárd euró a Magyarországról Lengyelországba irányuló import.

A lengyel jegybank adatai szerint a magyarok 180 millió eurót fektettek be Lengyelországban 2012-ben, míg a lengyelek Magyarországon 200 millió eurót. Egy másik előadásból az is kiderült, hogy a magyarok nincsenek benne a top 20 befektető ország között Lengyelországban. A nagykövet megítélése szerint ez a szám azt is mutatja, hogy bőven lehet még javítani a két ország gazdasági kapcsolatában.

Pawel Pniewski, a Lengyel Bankszövetség nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatója a két ország közötti gazdasági kapcsolatok javításában a kooperatív projektek terén látna lehetőséget. Szerinte fel kellene mérni, hogy Magyarország miben erős és ehhez lengyel partnereket keresni, így lehetne magas minőségű exportárukat gyártani közösen a világpiacra. Elismerte ugyanakkor, hogy ez nem könnyű, de szerinte megérné az erőfeszítést.

Jó célpont

Kowalski előadásában emellett arról beszélt főleg, hogy egyébként miért nagyon jó célpont üzletfejlesztésre és befektetésekre hazája. Első és legfontosabb érvként az ország gazdasági és politikai stabilitását említette, valamint azt, hogy nagy a merítés az ambiciózus és képzett emberekből, illetve hogy Lengyelország a több mint 58 milliós fogyasztói piacával az egyik legjelentősebb az EU-ban. A közép-európai fekvés - csakúgy, mint Magyarország esetében, nagyon kényelmes kommunikációs szempontból - jegyezte meg.

A lengyel gazdaság nagyon stabilan növekszik. Az EU-ban egyedüliként úszta meg Lengyelország a globális gazdsági válságot recesszó nélkül és az ország gazdasága leggyorsabban növekszik - emelte ki a nagykövet. A befektetkési környezet évről évre javul, az EU-tagságból fakadó stabilitás és biztonság Lengyelországot egy kiszámítható és megbízható üzleti partnerré teszi a külföldi befektetők számára - tette hozzá.

Az EU-tagság a nagykövet szerint egy világos üzenet arról, hogyan gondolkodik az ország. Lengyelország a nemzeti érdekeket képviselő országból mára egy olyan tagállammá vált az EU-ban, amelyik egyre nagyobb felelősséget vállalal az EU-projektben és egyre inkább része az európai döntéshozatalnak. Erre példaként említette a lengyel miniszterelnök, Donald Tusk megválasztását az Európai Tanács élére.

A lengyelek büszkék az EU-tagságra

A nagykövet kiemelte, hogy az EU tagság segítette a lengyel gazdaságot, amelyet az egyre javuló gazdasági mutatók is jeleznek. Ezek között említette, hogy az egyik legjobban növekvő gazdasággá vált az gazdasági válság idején. Az uniós csatlakozás óta a gazdaság 50 százalékkal nőtt. Lengyelország gazdasági fejlettsége az uniós átlag kétharmada fölé emelkedett (10 évvel ezelőtt kevesebb mint 50 százalékról indult), munkanélküliség és a szegénység jelentősen csökkent - sorolta Kowalski. Az uniós források hatására megugrottak beruházások és felgyorsították az ország modernizálását. Lengyelország teljes mértékben ki tudja használni az egységes belső piac adta lehetőségeket, ami a külkereskedelmi mérleget is javította az uniós tagállamokkal szemben - mutatott rá a nagyokövet. Lengyelország emellett javított a versenyképességi és pénzügyi megbízhatósági rangsorokban is. Szerinte ezek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a lengyelek 89 százaléka támogatja az EU-tagságot.

A nemzetközi vállalatoknak is nagy kedvence Lengyelország, erre a nagykövet példaként említette, hogy a Bloomberg felmérése szerint a kelet-európai és közép-ázsiai régióban a Lengyelország a legjobb hely üzleti tevékenységre. Lengyelország 2008-12 között 50 milliárd eurónyi külföldi befektetést (fdi) vonzott.

Lengyelország ráadásul a legnagyobb kedvezményezettje az uniós forrásoknak: a 2007-13-as időszakban 67 milliárd eurónyi forrást kapott, a 2014-20-as időszaban pedig 106 milliárd eurónyi forrást ítéltek meg az országnak. A nagykövet szerint Lengyelország hatékonyan és okosan használja fel ezeket a forrásokat, ami nagy lehetőséget jelent a Lengyelországban befektetni kívánóknak is.

Az érem másik oldala

Julius Horváth, a Közép-európai Egyetem (CEU) gazdasági tanszkének vezetője a lengyel gazdaság állapotáról tartott előadásában egyebek mellett arra mutatott rá, hogy a kelet-közép-európai régió gazdaságaiban a növekedés minden bizonnyal folytatódni fog, ám a válság előtti gyors ütem valószínűleg lassul. Legyelországban az elmúlt években az életminőség is jelentősen javult, ebben is az élen jár az ország, továbbá az egy főre eső jövedelmek is emelkednek, azaz a lengyelek is egyre gazdagabbak. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet - más előadók mellett -, hogy a demográfiai gondok Lengyelországot is elérik, hiszen ez a társadalom is öregszik.

Más előadók olyan kihívásokra is rámutattak, amelyek a lengyelek elvándorlásából fakadnak. Ott is vannak ugyanis olyan régiók, ahol hiány van képzett munkaerőből. Emiatt többek szerint először arra kell törekednie az országnak, hogy a még otthon lévő képzett embereket megtartsa, később pedig arra, hogy megtalálja a választ, hogy esetleg a korábban elvándorolt képzett munkaerőt miként csábítsa vissza az országba.

Még egy erős érv

Ami befektetési szembontból viszont szintén erős érv Lengyelország mellett az az ország euróbevezetés melletti elkötelezettsége - erre több előadó is utalt. Pawel Pniewski például kérdésre válaszolva arról beszélt, hogy Lengyelország az ERM II-ben való részvételt is kihagyná a spekulációk elkerülése érdekében. Pniewski - szintén kérdésre válaszolva - jó ötletnek tartotta azt a magyar törevést, hogy a bankerendszern belül 50 százalék legyen a nemzeti tulajdonban lévő pénzintézetek aránya, miután a 2008-09-es válság megmutatta: a tőkének van "állampolgársága".

Hat ok, amiért érdemes Lengyelországba menni:

1. Javuló gazdasági mutatók

A régió többi országával összehasonlítva Lengyelország viszonylag jól teljesít - olvasható a Lengyel Nagykövetség kiadványában. Az Európai Bizottság téli előrejelzését alapul véve ebben azt írják: 2013-ban a legközvetlenebb versenytársak csoportjának visszaesése ellenére Lengyelországnál egyedül Románia nőtt gyorsabban, a következő évekre szóló kilátások pedig a legjobbak között van. A munkanélküliség szempontjából a tendencia csökkenő, Lengyelország a vizsgált országok között a középmezőnyben van.

2. A Financial Times csoport FDI Intelligence elemző cége által kiadott A jövő európai régiói és városai 2014/2015 című kiadvány szerint Lengyelországnak a következő elismeréseket adták:

3. Az üzleti szempontból legjobb kelet-európai és közép-ázsiai országok 2014-es rangsorában a Bloomberg Lengyelországot sorolta az első helyre.

A vizsgált országcsoportban Lengyelország hat felsorolt kategória közül háromban - szállítási költségek, immateriális költségek, fogyasztói készség - került ki a legjobbként, míg gazdasági integráció, valamint a munka- és anyagköltségek tekintetében a második helyet szerezte meg magának Románia illetve Oroszország mögött. A Lengyel Nagykövetség kiadványában megjegyzik, hogy e felmérésben az ország leggyengébb pontját a cégalapítási költségek jelentik.

4. Lengyelország megítélése javult a Világbank 2014-es Doing Business rangsorában is, ahol 45. (Magyarország 54.), a Transparency International által készített korrupciós index alapján pedig a régiónkban a 2. legjobb Észtország után 60 ponttal, ami az összesített listán a 38. helyhez volt elég (Magyarország 54 ponttal az 5. legjobb eredmény tudhatja magáénak a régióban, az összesített listán pedig 177-ből a 47. helyen állt 2013-ban).

5. Az Antal globális HR cég által végzett, a dolgozók alkalmazásának és elbocsátásának globális tendenciáját vizsgáló, 2014 januárban kiadott  felmérése szerint régiós összevetésben Lengyelország az élbolyban van: a cégek által bejelentett munkaerőfelvétel tekintetében a csehek (cégek 65 százaléka jelentett be munkaerőfelvételt) után a második legjobb volt 64 százalékos aránnyal, viszont a következő negyedévre vonatkozó tervekre illetve a cégek foglalkoztatási stabilitását tekintve Lengyelország volt a legjobb a régió országai között. (A felmérésben Szlovákia nem vett részt.)  Ez alapján a felmérés alapján Magyarországon a vállalatok 16 százaléka tervezett elbocsátásokat, új munkaerő alkalmazása mellett pedig a vállalatok 24 százaléka döntött.

6. Vonzó turisztikai célpont: a Zoover turisztikai portál rangsorában - amely közel 300 ezer felhsználó által kitöltött értékelés elemzésén alapul - Krakkó végzett az élen 2014-ben, mint a legjobb európai városi utazási célpont. Közép- és Kelet-Európa városai közül csak csak Prága került be a top 10 díjazott közé.