A július elején tartott madridi NATO-csúcs után a tagállamok rekordsebességgel ratifikálják a finnek és svédek kettős csatlakozását. Kevesebb mint két hónap leforgása alatt 30-ból 24 parlament adott zöld jelzést a skandináv államok szövetségére.
A legfrissebb közülük Csehország, ahol a szenátus után szombaton a képviselőház is rábólintott Svédország és Finnország csatlakozására, így már csak Milos Zeman köztársasági elnök jelképes aláírása szükséges a ratifikációjukhoz. A prágai finn nagykövetség Twitteren köszönte meg a döntést.
#Finland thanks Czech Republic for ratifying Finland's #NATO Accession Protocol today. Děkujeme. pic.twitter.com/Etn63BUROh
— FinnishEmbassyPrague (@FinEmbPra) August 31, 2022
Erőltetett menet
Fontos megjegyezni, hogy a ratifikációs eljárás minden tagállamban saját rend szerint működik és emiatt is várathatnak magukra egyes aláírások több ideig. Ettől függetlenül tényleg gyorsan haladnak a dolgok, a jelen állás szerint
- július 5-én Kanada, Izland és Norvégia,
- július 6-án Észtország és az Egyesült Királyság,
- július 7-én Albánia és Dánia,
- július 8-án Németország,
- július 12-én Hollandia és Luxemburg,
- július 13-án Bulgária,
- július 14-én Lettország és Szlovénia,
- július 15-én Horvátország,
- július 20-án Lengyelország, Litvánia és Belgium,
- július 21-én Románia,
- július 27-én Észak-Macedónia,
- július 28-án Montenegró,
- augusztus 2-án Franciaország,
- augusztus 3-án Olaszország és az Egyesült Államok,
- augusztus 27-én pedig egy nagyobb szünet után Csehország is az északi államok csatlakozására szavazott.
A fennmaradó országok esetében is leginkább a döntéshozási bürokrácia az, ami késlelteti a folyamatot. Bár az Atlantic Council korábbi elemzése alapján itt-ott lehetnek ellenzéki szereplők, akik NATO-kritikával akarnak némi népszerűséghez jutni, a parlamentek nyári szünete után valószínűleg lejátszódnak a folyamatok szeptemberben, de legkésőbb az év vége előtt.
Stratégiai türelem
Kivétel lehet ez alól Török- és Magyarország, és bár papíron nem emiatt húzódik a beleegyezés, mindkét állam kormánya némileg különutas politikát folytat az orosz-ukrán háború kapcsán. Recep Tayyip Erdogan tő aggálya a nemzetközileg is terrorszervezetként számon tartott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK), amelynek több tagja is Svédországban húzta meg magát.
Azonban azon túl, hogy a madridi csúcs előtt háromoldalú megállapodásban rögzítették a probléma kezelését, Erdogan valószínűleg nem akar majd engedékenynek tűnni a 2023 júniusi török választások előtt, és az is elképzelhető, hogy katonai beavatkozásra készül a szervezet szíriai szárnya ellen, ami a ratifikáció előtt feltehetően kevesebb kritikát kapna a nyugati hatalmaktól.
Ezzel akár egy éves hosszúságúra is nyúlhat a Jens Stoltenberg NATO főtitkár által emlegetett "nagyon gyors" csatlakozás, de az elemzéshez megszólított volt amerikai nagykövet, Simonyi András szerint az sem kizárt, hogy a magyar kormány egészen eddig fog takarózni a török érdekekkel, hogy minél tovább semleges félként lavírozhasson a nemzetközi porondon.
A magyar Országgyűlés várhatóan szeptember 26-án kezdi meg az őszi munkáját. Több más jogszabály mellett őszre maradt a finn és a svéd NATO-csatlakozási jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló két törvényjavaslat elfogadása. Ennek pontos időpontja egyelőre nem ismert.