Hatalmas kincseket rejt a föld mélye: ez lehetett Vlagyimir Putyin háborús célja?

Az orosz diákok az új orosz történelemkönyvekben már arról olvashatnak, hogy milyen okokból indították a „különleges katonai műveletnek” nevezett háborút, mik a céljaik, és mit értenek denacifikálás és demilitarizáció alatt. Illetve hogy miként vívnak hősies csatákat a nyugat által kifundált proxyháborúban, és persze miként tiporták sárba az ukránok az újonnan visszatérő régiókban az oroszajkúak jogait.

Mígnem egyszer csak megszólalt Gyenyisz Pusilin, a függetlenségét egyoldalúan kikiáltó, majd Oroszországhoz csatolt Donyecki Népköztársaság vezetője és elmondja, hogy nyugalom, a donbaszi fő lítium- és titántartalékok a már felszabadult területen találhatók. Persze van még tennivaló,

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Kapcsolódó

de elárulom, ezek nagyon ígéretes területek a költségvetés kitöltésére, mind regionális, mind szövetségi szinten

– tette hozzá. Több, mint valószínű, a donyecki szakadárok vezetője ezzel azt kívánta sugallani, hogy legalább ezek a fontos lelőhelyek már biztosan nem lesznek a nyugat zsoldjában álló ukránoké, ám az elszólásból az is világosan kiderül, hogy bizony Oroszország anyácska házipénztárát fogják a jövőben gazdagítani – akárcsak egy rendes gyarmatbirodalomban.

Orosz ellenőrzés alá vonták Európa egyik legnagyobb lítiumlelőhelyét

Az elmúlt időszakban sem csitultak az orosz-ukrán háború harcai, ahogy a természeti kincsekben bővelkedő lelőhely és annak jelentősége sem lett kisebb. >>>

A témafelvetés időzítése azért is érdekes, mert Donald Trump amerikai elnök épp nemrégiben állt elő azzal, hogy Ukrajnának 500 milliárd dollár értékű ásványkinccsel kellene ellentételeznie ez eddigi támogatást, hogy az amerikaiak ne érezzék magukat hülyének.

Muszáj kapnunk valamit cserébe, különben nem folytathatjuk ezeknek a pénzeknek a kifizetését

– közölte.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyitott a tárgyalásra a ritkafémföld-vagyonnal kapcsolatban. „Az amerikaiak segítettek a legtöbbet, így az amerikaiaknak kell a legtöbbet nyerniük” – mondta az ukrán államfő.

Arra Zelenszkij is kitért, hogy Ukrajna rendelkezik Európában a legnagyobb tartalékokkal a repülés és az űripar számára nélkülözhetetlen titánból, valamint az atomenergiához és -fegyverekhez szükséges uránból. Ám arra is figyelmeztetett, hogy a ritkaföldfém-lelőhelyek mintegy fele az oroszok által megszállt területeken található, Moszkva ebből saját szövetségeseit és az USA ellenségeit láthatja el.

Ritkaföldfém-kitermelés Ukrajnában

Kép: Facebook/BGV Group

Moszkvában persze most némi önigazolást látnak, hogy lám, lehullott a maszk, az Egyesült Államok ukrajnai háborújának valódi szándéka mindig is az volt, hogy megragadják a forrásokat és hatalmas nyereséget vonjanak ki az orosznak tekintett érdekszférából. Ám Pusilin donyecki vezér elejtett megjegyzéséből sem nehéz arra a következtetésre jutni, hogy bizony a Kreml szeme előtt ez (is) lebeghetett, amikor a teljes körű offenzívát megindította.

De vajon milyen kincseket rejteget Ukrajna?

Az teljesen világos, hogy a ritka fémekért öldöklő harc folyik szerte a világon, de ennek eddig leginkább Afrika volt a terepe.

A globális technológiai fejlődés a periódusos rendszer nagyjából nyolc elemén alapul.

A nagyhatalmak ambíciói pedig sokkal gyorsabban nőnek, mint a kitermelés volumene. Amerika a mesterséges intelligencia és a félvezetők terén, az EU az energia zöldítésében és az elektromos járművekre való átállásban igyekszik elsőbbséget szerezni, Kína pedig technológiai függetlenséget szeretne szerezni a kulcsfontosságú iparágakban.

Ahogy az ukrán Pravda cikke is rámutat, Ukrajna már évek óta próbál beékelődni ebbe a küzdelembe, és értékes források forrásává válni azon nyugati partnerek számára, akik saját lábaikra kívánnak állni, Kína nélkül. Most pedig már az a nem titkolt célja, hogy ezekkel a nyersanyagokkal bevonzza be a nyugati magánbefektetőket és járulékos nyereségként tőlük különféle biztonsági garanciákat kapjanak.

A felpörgetett technológiai fejlődés lehetetlen ezen értékes fémek nélkül.

Lítiumot, kobaltot és mangánt használnak akkumulátorok gyártásakor, szilíciumból és galliumból félvezetők, titánból és alumíniumból repülőgéptörzsek készülnek, a ritkaföldfémek pedig gyakorlatilag az összes háztartási készülékben jelen vannak.

Az aprócskának nem nevezhető bökkenő, hogy Peking ellenőrzi a világ ritkaföldfém- feldolgozásának 70 százalékát Indonéziától Kongóig,

és ezzel a monopolhelyzettel nem szégyell visszaélni.

A stratégiai fémkészletek valójában nem is olyan ritkák – ám a kitermelés, hol földrajzi, hol infrastrukturális, hol pedig bürokratikus akadályokba ütközik. Erre egy jó példa Grönland, amely nagy ritkaföldfém-készletekkel rendelkezik, de a befektetők nem tudnak ott versenyképes bányákat építeni az utak és tengeri útvonalak hiánya miatt.

Ritkaföldfémek a föld mélyén

Kép: Economx

És itt jön a képbe Ukrajna, ahol a befektetési környezet épp nagyon messze van az ideálistól –főként mert háborúban áll, ám nagyon is szeretne profitálni az eszeveszett nagyhatalmi érdeklődésből. És mondjuk úgy, bőven van mit ajánlania.

A lítium ugyan a föld mélyében pihen, de az európai készletek mintegy harmadát teszi ki, és a világ teljes készletének csaknem 3 százalékát.
Grafitkészletével szintén a világ élvonalában van nagyjából 19 millió tonnával, a lelőhelyeken az ukránok mellett az ausztrálok és a törökök is megvetették már lábukat.
Ukrajna emellett a világ tíz legnagyobb titántartalékkal rendelkező országa között van, és globális termelés mintegy 7 százalék adja, amire ráadásul komoly bányászati és kohászati szektor is épül.
Ami pedig az uránércet illeti, Ukrajna Európában az első, a világon a tizenegyedik helyen áll. Összesen 21 lelőhely van az országban, ebből négy már kitermelés alatt áll.

Ezek a kilátások

Ukrajnában a hazai vállalatoknak nem is volt, most pedig pláne nincs elég tőkéjük a lehetőségek kiaknázásához, nem véletlen, hogy a kormány a külföldi befektetések bevonzására koncentrál. Kérdés persze, hogy milyen üzleti környezetet képesek teremteni, hiszen eddig is inkább a bürokratikus problémák riasztották el a befektetőket, sem mint az orosz invázió veszélye vagy ténye.

Az amerikai felajánlás gyakorlatilag kapóra is jött Volodimir Zelenszkij számára, aki győzelmi tervének részeként már egy ideje bányászati engedélyeket kínál, és nemzetközi találkozókon népszerűsíti az ukrán lehetőségeket. A Trump-féle ajánlat ráadásul azzal is kecsegtet, hogy helyrehozhatja az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás ingatag állapotát.