Annak ellenére, hogy a Gazprom ismételten kijelentette, hogy a Török Áramlaton érkező gáz eléri az európai gázcentrumot az osztrák Baumgartenben, kevés előrelépés történt Magyarország és Ausztria közötti tranzitvonal fejlesztésében. Ezzel szemben Szerbia, Magyarország és Bulgária átviteli rendszerirányító-központjaiban (TSO) érezhető előrelépéseket tettek a Balkánon keresztül történő csővezetékhálózat-kiépítéséhez, amelyet Déli Áramlat Lite-nak (angolul South Stream Lite) neveztek el. Ez azt sugallja, hogy a Gazprom nem számít arra, hogy gázát közvetlenül a Baumgartenbe küldheti, ezért alternatívaként Dél-Európa ellátására koncentrálhat - írja az Interfax orosz hírügynökség energetikai oldala.

A Déli Áramla Lite egyike azon számos, egymással versengő projektnek, amelyet a Gazprom tervez a Török ​​Áramlat európai gázpiacba történő bekötésére. A további lehetőségek közé tartozik a Poseidon-projekt és a még átépítendő második szakasz a Transz-Adria csővezeték. Viszont a magyarországi végpontú Déli Áramlat Lite van a legfejlettebb állapotban, vagyis az a legvalószínűbb, hogy ez valósulhat meg.

Kapcsolódó

Már átlépték az akadályt

Viszont a projektnek van egy apróbb akadálya: az Európai Unióban egy 2009-es tanácsi rendelet értelmében csak olyan vállalkozás építhetne gázvezetéket, amely az EU-ban van bejegyezve, illetve rendelkezik uniós tranzitálási engedéllyel. Ez azt jelenti, hogy a Gazpromnak a helyi központokra és szállítmányozókra kell támaszkodnia, hogy minden olyan szegmenset felépítsen, amelyre a Balkánon szándékozik használni.

A magyar határtól délre a Gazprom ezt viszonylag egyszerűen megoldotta: az orosz cég a teljes tulajdonosa a szerb TSO Gastrans-nak, vagyis ők lehetnek a beruházók. A Bulgária és Magyarország közötti összekötő megtervezésére és kivitelezésére pedig az olasz Saipem SpA-t kérték fel, amelynek nem új a gázvezeték-építés és az energiaóriással való együttműködés: ők építik az Északi Áramlat gázkorridort is Németország és Oroszország között. Az új, mini Déli Áramlat a tervek szerint 2019 októberéig elkészülhet.

Magyarországon viszont a Gazprom helyzete annyiban egyszerűbb, hogy Rogán Antal még 2014-ben, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának elnökeként elfogadtatott egy törvénymódosítást, mely szerint hazánkban akár lehet megrendelő olyan cég is, amelynek nincs gázszállítási engedélye. Ezt akkor teljesen egyértelműen a Gazpromra szabták, mert a kormány kiemelten kezelte a Déli Áramlat ügyét. Akkor a 444 cikkében arról írt, hogy az Olajterv Zrt.-t szemelte ki az állam a magyar szakasz kivitelezésére, az azóta OT Industries névre keresztelt vállalat pedig mostanra a részben állami tulajdonú Mol birtokába került.

Megtalálták a kivitelezőt

A Saipemhez közeli forrás az Interfaxnak megerősítette, hogy a South Stream Lite a Török Áramlat és a nyugat-európai hálózat közötti kapcsolat lesz. A teljes csővezeték kapacitása még nem dőlt el, mert ebben meghatározó tényező lesz a gáz Gazprom által értékesített gázmennyiség, amelyet Bulgária és Magyarország közötti útvonalon kívánnak értékesíteni.

"Különböző kapacitási szinteket vizsgálunk évente körülbelül 15 milliárd köbméterig, attól függően, hogy a Gazprom mennyi gázot szándékozik elosztani az út mentén" - mondta a forrás.

Interfax/Napi.hu/Kristóf Réka.
Kép: Napi.hu

Míg a Saipem folytatja a Bulgária, Szerbia és Magyarország közötti összeköttetésekkel kapcsolatos tervezést, a bulgáriai TSO Bulgartransgaz is akcióba lendült. Megtették az összes szükséges lépést annak érdekében, hogy létrejöjjön egy tranzit, amely összekapcsolja a Török Áramlat második szakaszát Bulgária gázhálózatával.

Augusztus elején befejeződött a Trans-Balkan vezeték 20 kilométer hosszú kiterjesztése az ország délkeleti részén. Az átmenő kapacitást 1,7 milliárd köbméterrel 16 milliárd köbméter/éves szintre növelték. Az átviteli rendszerüzemeltető egy pályázatot is kezdeményezett egy 11 kilométeres átnyomóvezeték tervezésére, megépítésére és üzembe helyezésére, amely összekapcsolja a Trans-Balkan vezetéket a Strandzha kompresszorállomással, ahova befut majd a Török Áramlat leágazása.

Az osztrákok kimaradnak

Ezzel szemben a magyar és az osztrák hálózatüzemeltetők szóvivői azt közölték az Interfax megkeresésére, hogy nem tervezik a Déli Áramlat Lite bekötését Ausztriáig.

A magyar FGSZ Földgázszállító zrt. szóvivője arról beszélt a hírügynökségnek, hogy Bulgáriával és Szerbiával együttműködve dolgoznak az új korridoron. Ausztriát nem említette a partnerek között.

"Magyarországon az FGSZ az egyetlen partnere a projektnek. Jelenleg a technikai, jogi, pénzügyi [és] szabályozási kérdéseket vitatják meg a projektgazdák, valamint Bulgária, Szerbia és Magyarország nemzeti szabályozó hatóságai "- mondta az illetékes. (Az ügyben a Napi.hu megkereste az FGSZ Földgázszállító Zrt.-t is, amint megkaptuk válaszukat, azt is közöljük - a szerk.)

Közben a Gas Connect Austria szóvivője elmondta, hogy a vállalat nem dolgozik semmilyen balkáni összeköttetést biztosító projekten. De azt is elmondta, hogy minden megkeresést megfontolnak, amely a baumgarteni központot és az európai gázpiacot érinti.

Lehet, hogy csak a Balkánra visznek gázt

Az Interfax ezért elképzelhetőnek tartja, hogy Magyarország lesz a vezeték végállomása és a Déli Áramlat Lite csak a balkáni országokat, valamint Szlovéniát látja majd el földgázzal. Az elemzés szerint el is fogyhat itt a teljes szállítmány.

Bulgária hosszú távú szerződést kötött Oroszországgal 2,9 milliárd köbméter gáz éves behozatalára, raádásul a Gazprom az egyetlen beszállítójuk, a szerződésük 2022-ig érvényes. Viszont tavalyelőtt már extra szállítmányra volt szükségük: 3,2 milliárd köbmétert hívtak be. Szerbiában az orosz behozatal mennyisége 1,5 milliárd köbméterről 2,0 milliárd köbméterre nőtt a 2017 decemberében aláírt szerződésben. Magyarország 5,5 milliárd köbmétert importált Oroszországból 2016 óta.

Bosznia-Hercegovina jelenleg 300-400 millió köbmétert vásárol az orosz energetikai cégtől a szerbiai hálózaton keresztül. Macedónia 201 millió köbmétert használt fel. Románia 2016-os importja 1,5 milliárd köbmétert tett ki, amelyet Ukrajnán keresztül hoztak be az országba.

A kormány a románokról beszél

A magyar kormány régen partnere a Déli Áramlat vezetéknek, 2014-ben kifejezetten sajnálták, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök végül lefújta a projektet az év végén, miután az Európai Unió több okból is ágált a beruházás ellen. Az ügy tüskét hagyott a magyar külügyben, amely a kormány kommunikációjában most is megnyilvánul.

"Az Északi Áramlat 2 gázvezeték építését nagy nyugat-európai cégek készítik elő, közösen a Gazprommal. Az Európai Bizottság korábban a Déli Áramlat megépítését megakadályozta, az Északi Áramlat 2 gázvezetékét azonban nem. Mindez felveti a kettős mérce kérdését, illetve más megvilágításba helyezi a nagy nyugat-európai államok Oroszországgal fenntartott kapcsolatainak szorosságát" - így reagált Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára az LMP-s Ungár Péter írásbeli kérdésére még júniusban.

Akkor viszont a KKM államtitkára azt is közölte, hogy diverzifikálnak a gázbehozatalt. A minisztérium szerint egyelőre a legfontosabb új projekt a fekete-tengeri román földgázkészleteket Magyarországra juttató "ROHU" vezeték kiépítése lesz, amelyet a legéletképesebbnek tartanak. Az államtitkár szerint ezzel "2022-től földgázellátásunk valós, útvonal- és forrásdiverzifikációjára teremthetünk lehetőséget. Ez jelentősen növelheti energiabiztonságunkat."

A címlapfotó forrása: AFP Photo/Bulphoto/M3 Communications Group.