Ha nem volt elég, hogy Angela Merkel meggyengült, miután vezetésével évtizedek óta a legrosszabb eredményt érte el a CDU/CSU konzervatív pártszövetség a szeptemberi parlamenti választáson, majd kudarcba fulladtak koalíciós egyeztetései a szabaddemokratákkal és a Zöldekkel, akkor most pártszövetsége egyes politikusai tovább gyengítenék - írja a Bloomberg.

Olyanokról van szó, még saját pártján, a CDU-n belül is, akik nem bánnák, ha levonulna a politika nagyszínpadáról. Úgy látják, hogy a kancellár merev elzárkózása a kisebbségi kormányzástól - azaz ragaszkodása a stabil kormánytöbbséghez - esélyt ad arra, hogy meggyengítsék.

Kapcsolódó

Túl sokba lenne

A párt keményen bevándorlásellenes, szabadpiacpárti vezetői úgy gondolják, hogy túl nagy árat kellene fizetni az újabb nagykoalícióért a szocdemekkel, ami nem éri meg, ha cserébe csak annyit kapnak, hogy Merkel még négy évig kormányozhatja Németországot. Ennél jobb lenne a kisebbségi kabinet, amelyet lehetővé tesz, hogy Európa legnagyobb gazdasága kellően jó erőben van ahhoz, hogy kibírja az ezzel járó bizonytalanságot.

A kisebbségi kormányzás jóval kiszámíthatatlanabb lenne a kancellár számára, mint a nagykoalíció üzemeltetése - magyarázza Ulrich Sarcinelli politológus professzor. Azok, akik ezt javasolják, fel akarják készíteni a piaci szereplőket a Merkelt követő időszak politikai környezetére.

A kancellárhoz közel álló források szerint Merkel agytrösztje arra a következtetésre jutott, hogy egy kisebbségi kormány nagyjából két éven belül megbukna. Ezt követően valószínűleg előrehozott választásokat tartanának, ami utat nyitna egy belső pártválasztás előtt is. Ez pedig elsöpörhetné Angela Merkelt - véli egyik tanácsadója.

Ifjú törökök

A lehetséges kihívók között szerepel a 37 éves Jens Spahn, a jelenlegi ügyvezető kormány pénzügyminisztere, aki nyíltan elhibázottnak tartotta főnöke nyitotthatár-politikáját a 2015-ös menekülthullám idején. Úgy véli, ez volt a fő oka az euroszkeptikus, bevándorlófaló Alternatíva Németországnak (AfD) párt idei választási sikerének és a CDU meggyengülésének.

A párton belül a kkv-ért lobbizó Carsten Linnemann szerint egy kisebbségi kormány könnyebben nyomhatna át - a szabaddemokraták alkalmi támogatásával - adócsökkentéseket, amit a szociáldemokrata koalíciós partner megfúrna. Ő is úgy látja, hogy alábecsülték a választók aggodalmait az "iszlamizáció" és a bűnözés terjedése miatt a választások előtt, ez volt a fiaskó egyik oka.

Kisebbségi kormányt szeretnének azok is, akik túlzásnak tartották, hogy az előző kormányzás alatt elfogadták a szociáldemokraták követelését az országos minimálbér bevezetésére és a nyugdíjjogosultságok szélesítésre. Az eurótagok szigorú költségvetési politikáját szorgalmazó német politika folytatását akarók úgy vélik, nehezebben érhetnék el ezt a célt akkor, ha a szociáldemokraták a kormányban lennének.

Érvek mellette

Merkel minden szövetségese - a Bild bulvárlaptól Emmanuel Macron francia államfőig - stabil kormányzást akar. Ugyanezt szeretné Frank-Walter Steinmeier, Németország államfője, aki korábban a szociáldemokrata párt egyik vezetője volt. A második világháború óta egyetlen német kancellár sem kockáztatta meg, hogy stabil koalíciós háttér nélkül irányítsa az országot.

A közvélemény-kutatások szerint Merkelt a vártnál gyengébb szeptemberi választási eredmény ellenére óriási többséggel támogatják pártjának tagjai. A Forsa közvélemény-kutató intézet friss felmérése szerint országos népszerűségi indexe 60 százalékon áll, amit Marcon vagy Donald Trump amerikai elnök is megirigyelhetne.

Sarcinelli szerint egy kisebbségi kormányzás nehézségei, az ezzel járó bizonytalanság, az egyik ügytől a másikig kötött alkuk sem vezetnének el Merkel karrierjének végéhez. A kancellár határozott hatalomtechnikus, aki még a kisebbségi kormányzást is túlélheti. Ellenfelei korábban is alábecsülték képességeit - emlékeztet a politikatudós.

A nyitókép forrása: Reuters.