Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság delegációja a múlt héten tájékozódott Budapesten a jogállami normák magyarországi érvényesüléséről, illetve a sajtó és a tudományos élet szabadságáról. Az, hogy "egyetlen párt kinevezte az embereit mindenhová, a médiától, az igazságszolgáltatáson át az egyetemekig, azt jelenti, hogy sok mindent tud ellenőrzése alatt tartani a választásokon" - magyarázta az Euronewsnak Gwendoline Delbos-Corfield francia EP-képviselő, aki egy jobbikos politikustól vette az egypártrendszeri terminust. A kifejezés egyébként annyiban nem áll meg Magyarország esetében, hogy a Fidesz mellett a KDNP is kormánypárt, ráadásul utóbbi még az Európai Néppárt (EPP) tagja is.

Delbos-Corfield jelezte, hogy a választások ennek dacára tisztességesek lehetnek jövőre, de azt kifogásolja, "az ellenzék soha nem kap időt a közszolgálati médiában, soha nem tudja közvetlenül elérni a szavazókat, mert nem szerepel a tévében, a rádióban.". Mindez szerinte "megakadályozza az igazi tisztességes választásokat".

Kapcsolódó

A francia EP-képviselő a Fidesz vádjára reagálva elmondta, hogy küldöttségük megbeszélésein egyáltalán nem volt fő téma az LMBT-jogok érvényesítése és a bevándorlás. Egyébként is kifogásolta, hogy a delegáció útjával kapcsolatban nagyon sok álhír jelent meg. Nehezményezi, hogy "az egész Európai Parlamentet támadták a kormánypárti magyar sajtóban, olyanoknak írtak le minket, amilyenek nem vagyunk. Ez sem segít a az embereknek abban, hogy tudják, hogy miért és mire szavaznak" - fogalmazott Delbos-Corfield.

A legfontosabb állítása viszont az volt, hogy szerinte a jogállamiság definíciója nem vitatható, mint ahogy azt az Orbán Viktor vezette magyar kormány állítja. "Az Európai Unió olyan szövegekre és chartákra épül, melyek azt mutatják, hogy ezek a jogállamisági nézőpontok nem vitathatók és nem lehet különböző definíciójuk" - mondta a politikus, hozzátéve, hogy mikor a kormány azt mondja, hogy nem ért egyet az ő definíciójukkal, onnan nehéz együtt dolgozni.

A zöldpárti politikus tapasztalatai alapján a küldöttség decemberben terjeszt majd be jelentést Magyarországról az Európai Parlamentben, aminek még fontos következményei lehetnek. A még 2020-ban elfogadott szabályok értelmében az EU-ban összekapcsolják az uniós források folyósítását a tagállamoknak a jogállamiság és az uniós értékeket tiszteletben tartásával. Az Európai Bizottság Magyarország számára az eredeti menetrend szerint szeptember körül utalta volna a helyreállítási alap első 326 milliárdos előlegét, azonban nem fogadták el a magyar terveket. A magyar kormány emiatt két devizakötvénykibocsátással vont be forrásokat, hogy megelőlegezzék a projekteket.

Viszont a mostani késlekedés még nem a jogállamisági mechanizmus miatt alakult ki, de az EP-delegáció által készített jelentésnek már hatása lehet erre. Delbos-Corfield szerint a helyreállítási alap miatti aggodalom arról szól, hogy mire használják az európai pénzt. Az összes uniós tagállam elfogadta azt, hogy szolidárisak egymással, és azok, akiknek több pénzük van, adnak azoknak, akiknek kevesebb. Ezt azt is jelenti, hogy megosztják egymással az átláthatóságot, az információt arról, hogy hova megy ez a pénz, hogy biztosítsák azt, hogy megfelelő kedvezményezettekhez kerül. Hogy hova megy az európai pénzt, ezt a kérdést kell megválaszolni az Európai Bizottságnak. A jelentésüket decemberben mutatják be az EP-nek, de várhatóan következménye csak január után lehet majd.

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.