Már ezen a hét végén elveszheti a brit kormány a reményét arra, hogy aláírhat az EU-val egy olyan szabadkereskedlemi megállapodást, amelynek mintája az unió és Kanada egyezsége lenne - derül ki a Business Insider cikkéből. A szigetország jövőjét alapvetően befolyásoló szerződés megkötése egy apró európai tartomány ellenállásán bukhat el.

Az EU 28 tagállama nevében hétéves tárgyalássorozat után jutott egyezségre Kanadával egy átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodásról (CETA), amelyet ratifikálnia kell az uniós országok parlamentjeinek. Ez önmagában bonyolult folyamat - amelynek kimenetele nem garantálható -, ám egyes föderatív országokban még ennél is nehezebb a helyzet.

Kicsi tartomány - nagy hatalom

Belgiumban például hat nemzetiségi és területi törvényhozásnak kell hozzájárulnia a CETA életbe lépéséhez, mielőtt a szövetségi parlament szavazna. Egyikük, a 3,5 millió lakosú Vallónia törvényhozása azonban megvétózta az egyezményt. Paul Magnette, a vallon parlament elnöke jelezte, hogy péntekig nem tudják lezárni az ügyet.

Csakhogy a CETA érvénybe lépésének feltétele, hogy minden uniós tagország rábólintson a hét végéig, így a Vallónia elutasítása miatt összedőlhet a nagy nehezen kiizzadt megállapodás.

Ennek pedig lenne két jóval távolabbra szóló üzenete is. Az egyik, hogy esélytelen megkötni az USA-val a hasonló szabadkareskedelmi egyezményt (TTIP), amelyről még csak folynak a tárgyalások.

Csúnya Brexit

A másik, hogy nem lehet majd eladni az EU tagországainak egy hasonló tartalmú Brexit-megállapodást. Ha nem lehet meggyőzni az embereket arról, hogy az ilyenfajta egyezmények az érdekeiket szolgálják, akkor semmilyen szabadkereskedelmi szerződést nem tudunk elfogadtatni - mondta ezzel kapcsolatban Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, aki szerint ez esetben a CETA megkötése lesz az utolsó kísérlet erre.

Ugyanígy vélekedik Cecilia Malmstrom, az Európai Bizottság kereskedelmi biztosa. A hét elején nagyon egyszerűen fogalmazott: Ha mi (az EU) nem tudunk dűlőre jutni Kanadával, akkor biztos vagyok benne, hogy Nagy-Britanniával sem tudunk megállapodni.

Így megy ez

Stephen Kinnock, a brit Munkáspárt parlamenti képviselője, aki élt és dolgozott Brüsszelben, mielőtt a belpolitika felé fordult, ugyanerre utalt a Business Insidernek adott interjújában. A válás nem ér véget azzal, hogy az uniós és a brit tisztviselők az európai alapszerződés 50 cikkelyének alapján megállapodik a felek új kapcsolatáról.

Az egyezségnek abszolút többséget kell szereznie az Európai Parlamentben, majd ratifikálnia kell a 27 tagállamnak. Kinnonckot nagyon meglepné, ha ezt a folyamatot egy év alatt le lehetne zavarni (a kétéves EU-brit tárgyalások után).

A dolog nagyon könnyen elakadhat. Például ha mondjuk egy olyan kis ország, mint Szlovénia parlamentje kifogásolni valót talál egy apró részletben, például az autók vámjában, akkor vétózhat, és bukik az egész megállapodás. Szerinte a kemény Brexit-pártiak azért erőltetik a mielőbbi egyezséget, mert tartanak ettől az elhúzódó folyamattól, amely megelőzni Nagy-Britannia függetlenségének visszaállását.