A magyar kormány lépéseitől lényegében függetlenül döntő hatással lesz a forint árfolyamára a június 17-ei görögországi választásnak - áll a Policy Agenda kutatóintézet elemzésében. Mielőtt felvázolnák a szavazás kimeneteléből fakadó két forgatókönyvet, az intézet szakértői azt elemzik, miért van Magyarország az "átlagosnál" erősebben kiszolgáltatva az eurózóna válságának.

Köztudott, hogy a befektetők együtt kezelik a kelet-közép-európai régiót - benne a Balkánt és a Baltikumot, sőt esetleg Ukrajnát is -, így ezen belül azokba az országokba viszik a pénzüket, amelyekben a legkisebb kockázattal a legnagyobb profitot érhetik el. A magyar GDP az elmúlt negyedévben 1,3 százalékkal csökkent 2011 október-decemberéhez képest, ami Európában a legrosszabb adat. Az 1,5 százalékos éves visszaesés a régión belül a harmadik leggyengébb mutató.

Az sem jó, ami jó

A 7,0 százalékos alapkamat a 7,5 százalékos ukrán kamat után a második legmagasabb, ám ez sem jó, mert ugyan nagyobb hozamot ígér a befektetések után, de nehezíti a cégek forráshoz jutását, amivel nyomás alatt tartja a gazdaságot. Egyértelműen rossz a magyar inflációs adat - 5,7 százalék -, mivel a Visegrádi-országokban 3,5-4,0 százalék között van a pénzromlás üteme. Egyedül a munkanélküliségi ráta kedvezőbb a környező országokban mértnél.

Mindezeken felül Magyarország gazdasági trendjei romló tendenciát mutatnak, a gazdasági stabilitás nem áll erős lábakon, így hazánk a régió gyenge láncszeme. A piaci reakciók ezért keményebben érezhetők Magyarországon, mint a környező országokban - hívják fel az ismert tényre a figyelmet a Policy Agenda elemzői.

Horror forgatókönyv

A szakértők szerint hiába sikerült többé-kevésbé elfogadható konvergenciaprogramot összeállítania a kormánynak, az elmúlt hetek folyamatai azt mutatták, hogy egyre kevésbé vagyunk urai az Magyarországra ható folyamatoknak. Ezt bizonyítja, hogy a május eleji görög választások óta - ami patt helyzetet hozott az EU-IMF paktumot támogató és elvető politikai erők között - 16 százalékkal nőtt a magyar csődkockázati felár (CDS) és a magyar deviza 8-9 forinttal gyengült az euróhoz képest.

Ezt csak a görög események indokolták, itthon nem történt olyasmi, aminek így kellett volna hatnia. Ezért a horror forgatókönyv szerint, azaz ha a görög választások újra döntetlennel végződnek vagy a paktumellenes erők kerülnek hatalomra - ami azzal járna, hogy Görögország órákra kerülne az államcsődtől -, drámaian megnőhet a Magyarországgal szembeni bizalmatlanság, ami sokkot okozhat a forint piacán.

Csak az IMF segíthet

Ebben az esetben csak egy villámgyorsan megkötött IMF-megállapodás nyújthat segítséget, illetve az, ha az európai pénzügyminiszterek elfogadják a magyar konvergenciaprogramot. Így megnyílhat az út a kohéziós források zárolásának feloldása és a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése előtt.

A Policy Agenda másik forgatókönyve azzal számol, hogy a választásokon a paktumot támogató erők győznek, amit az előzővel éppen ellentétes piaci reakció követne. Ebben az esetben a magyar kormány viszonylag nyugodt légkörben tárgyalhatna az EU-val és az IMF-fel, és akár az ősz elejéig húzhatná a megállapodás megkötését. A kutatóintézet szakértői bő három héttel a görög választások előtt egyenlő esélyt adnak mindkét forgatókönyv teljesülésének.

Minden összeesküdött a forint ellen

Ma nem csupán azért gyengült a forint, mert Lukasz Papadémosz, a leköszönt technokrata athéni kormány vezetője azt nyilatkozta, hogy lehetséges Görögország kilépése az eurózónából, ami 500-1000 milliárd euró költséggel járna. Szerinte ez csak az uniós mentőcsomag megfelelő végrehajtásával kerülhető el. Az euró és a forint gyengüléséhez hozzájárulhatott az is, hogy az El Mundo című spanyol lap szerint a madridi kormány a spanyol kötvények vásárlására fogja kérni az Európai Központi Bankot, hogy mérsékeljék a papírok hozamát.

Elemzők emellett felhívják a figyelmet arra, hogy kifulladni látszik az amerikai piacokon tapasztalt korrekció lendülete. Emellett a forint többször támadta az elmúlt napokban a 300 forint/eurós szintet, aminek áttörése további gyengülés kezdete lehet.

Eközben a paktumellenes görög politikai erők vezére, Alekszisz Ciprasz után a megállapodást támogató pártok vezetői, Antonisz Szamarasz és a Evangelosz Venizelosz is európai körútra indul. Míg Cipraszt csak viszonylag radikális baloldali politikai vezetők fogadták, Szamarasz Brüsszelben az unió első embereivel tárgyalhat, Veniszelosz pedig bejut Francois Hollande francia államfőhöz. Eldönthetik a görögök kinek van a legnagyobb külföldi hátszele...