Egyelőre még tart az európai jegybank, az ECB kötvényvásárlási programja, amelynek keretében havi szinten 60 milliárd euró értékben vásárolnak eurózónás kötvényeket, a piaci szereplők azonban már is attól tartanak, mi történik majd, ha vége szakad ennek a pénzesőnek. A vásárlások ütemének csökkenéséről , esetleg megszüntetéséről egyelőre nem nyilatkozott egyértelműen Mario Draghi, a jegybank elnöke.

Érthető, hogy a befektetők árgus szemekkel figyelik az ECB minden mozzanatát, hiszen az ECB vásárlásai nagyban hozzájárultak az elmúlt években ahhoz, hogy ne csak a német államkötvények, de a Németországnál rosszabb gazdasági helyzetben lévő országok, Olaszország, Portugália, esetleg Spanyolország kötvényhozamai is a mélyben maradjanak.

Kapcsolódó

Nem jönne a világvége?

Azonban egy új kalkuláció szerint akkor sem kellene világvégétől tartani a európai pénzügyi rendszerben, ha az ECB hirtelen a vásárlások azonnali megszüntetése mellett döntene - derül ki a Bloomberg tudósításából. Marion Amiot, az Oxford Economics vezető európai közgazdásza ugyanis kiszámolta, milyen hatásai lennének az euró árfolyamára és az állampapírhozamokra, ha a jegybank csökkentené a vásárlásait. Emellett azt is megnézte, hogy mi lenne, ha az ECB elkezdené csökkenteni a jegybank mérlegfőösszegét.

Kicsit érthetőbben: az ECB az elmúlt években a folyamatos vásárlásaival elképesztően felduzzasztotta mérlegfőösszegét, amely jelenleg történelmi csúcson, 2300 milliárd euró felett áll (eközben persze a Fed és a japán jegybank mérlegfőösszege is csúcsra járt a monetáris lazítás következtében). Ha az ECB úgy ítéli meg, hogy csökkenti a havi vásárlások ütemét a jelenlegi 60 milliárd euróról, attól a mérlegfőösszege nem csökken, hiszen a lejáró államkötvényeket újra befekteti a piacon, sőt, ha nem áll le teljesen, az csak lassabb ütemben nő. Ha azonban az ECB a mellett döntene, hogy le is építi mérlegét, akkor nem csak hogy nem vásárolna tovább, de a lejáró állampapírokat sem fektetné be újra a piacon.

Az Oxford Economics szakértője szerint ez utóbbinak sokkal drasztikusabb hatása lenne a kamatokra és az euró árfolyamára, mint a vásárlások ütemének egyszerű mérséklése. Modellje szerint, ha az ECB 20 milliárd euróval csökkentené a havi vásárlások ütemét, akkor az mindössze 0,2 bázisponttal (0,002 százalékkal) emelné a német államkötvények hozamát öt hónapos időtávon, az euró árfolyamát pedig 0,04 százalékkal erősítené két hónapos időtávon. Ez még akkor sem tűnik soknak, ha a perifériás kötvényeknél nyilván ennél nagyobb lehetne a hatás, ráadásul a csökkenés hatása néhány hónap alatt elenyészne.

Ezzel szemben Amiot számításai szerint az ECB mérlegfőösszegének csökkentése 20 milliárd euróval rövidtávon ugyan hasonló hatással járna, azonban az idő múlásával a hatás nem múlna el, hanem fokozatosan felerősödne és megmaradna. Ráadásul szerinte minden további csökkentés hatása folyamatosan összeadódna az idők előrehaladtával, míg a vásárlások csökkentésénél ez nem mondható el.

Felesleges aggódni

A szakember ebből a számításból kiindulva arra a következtetésre jutott, hogy teljesen felesleges azon aggódni, vajon csökkenti-e és mennyivel az ECB a kötvényvásárlások havi ütemét. Az ECB programjából összességében ugyanis annak van nagyobb hatása, hogy a jegybank mérlegfőösszege nőtt, s nem pedig a közvetlen vásárlásoknak. Az előbbi hatás pedig változatlanul fennmarad, s mindaddig, amíg a befektetők ezzel tisztában vannak, az továbbra is lefelé nyomja majd a kötvényhozamokat és gyengébb szinten tartja az euró árfolyamát.

Szerinte egyébként a mérlegfőösszeg növekedésének hatása ("állományhatás") összességében 30-40 bázisponttal nyomta le a német államkötvények hozamát, az eurót pedig 7-10 százalékkal gyengítette. Amiot szerint egyébként az ECB a mostani várakozások alapján 2025-ig nem kezdi el csökkenteni mérlegfőösszegét, s addig megmarad a program hozamcsökkentő hatása.