Moszkva szövetségesei megszenvedik a rubel értékvesztését és az olajárak drámai esését. Hiába rendelkeznek két évtizede saját valutával, az, és egész gazdaságuk szorosan kötődik Oroszországhoz, így átterjed rájuk a Moszkvát érő csapások hatása - írta a The Moscow Times. Az elemzők a legnagyobb figyelemmel a napokban alakult Eurázsiai Gazdasági Unió (EUG) Oroszország utáni legnagyobb gazdasága, Kazahsztán nemzeti valutája, a tenge sorsának alakulását követik. Ezt tavaly már kénytelenek voltak 19 százalékkal leértékelni, amit az elemzők szerint 3-6 hónapon belül újabb közel 20 százalékos leértékelés követ. Míg az előző leértékelés hatását a rubel értékvesztése söpörte el, az újabbat az olajár közel 50 százalékos zuhanása kényszeríti ki. Kazahsztán tavalyi költségvetési bevételeinek felét adta valamilyen formában az olaj, irreálissá téve az idei büdzsé számait.

Azerbajdzsán, a másik posztszovjet "olajsejkség", amely az elmúlt tíz évben a világ egyik leggyorsabb gazdasági növekedését produkálta, jobban áll, de legfontosabb exportcikke, az olaj és a földgáz ára csökkenésének hatásait bizonyosan megérzi. Valutája, a manat árfolyama ugyan alig csökkent és jelentősek jegybankjának tartalékai, nem kerülheti el, hogy nyomás alá kerüljön.

Örményország, az EGU legkisebb tagja bruttó hazai termékének tavaly több mint 20 százaléka származott az Oroszországban dolgozó állampolgárai által hazaküldött - egyre kevesebbet érő - pénzekből, miközben fizetési mérleghiánya már elérte a GDP 10 százalékát. Oroszország birtokolja 2043-ig az örmény gáz eladásának monopóliumát, de jelentős szerepe van a biztonsági szempontoknak is a két állam között. Oroszország a fő fegyverszállítója - diszkont áron - az országnak, ahol katonai támaszpontot is fenntart. Az örmények úgy vélik, csak az oroszokra támaszkodhatnak az Azerbajdzsánnal két évtizede tartó, időnként fegyveres harcokig vezető feszültségben Nagorno-Karabah miatt. Ez a hegyi örmény enklávé, amely azeri területen fekszik, a Szovjetunió szétesése után deklarálta függetlenségét, amit Azerbajdzsán nem ismer el.

A legszorosabb kapcsolatban, inkább szimbiózisban az orosz gazdasággal a belarusz van - aminek most keményen megfizeti az árát. Az ország exportjának fele Oroszországba irányul, és jelentős támogatást kap onnan, főleg hitelek és extra alacsony olajár formájában. A minszki jegybank, amely a dollárral szemben decemberben 9 százalékkal leértékelte a belarusz rubelt, szombattól további 7 százalékos leértékelést vezetett be, és további lépéseket tett a nemzeti valuta védelmében. Így hétfőtől az alapkamatot 20-ról 25 százalékra emelte - jelentette a BelTA hírügynökség. A jogi személyek rubel betéteinek maximált kamatát 50-ről 40 százalékra csökkentette, de a magánszemélyeké maradt 50 százalék. Enyhítés, hogy a héten 30-ról 10 százalékra szállította le a valutavásárlásra kivetett különadót.

A jegybank ezek mellett visszatért a belarusz rubel árfolyamának valutakosárhoz kötéséhez, amelyben 40 százalékra emelték a rubel arányát, 30-30 százalékot ad a dollár és az euró. Azt is eldöntötték, hogy csak végszükség esetén nyúlnak az arany- és valutatartalékhoz a nemzeti valuta védelmében. Miután az erre az évre tervezett, 17,3 százalékra emelt inflációs célt sem tudják tartani, a kormány rendeletileg a december 18-iai szintén fagyasztotta be a fogyasztói árakat. A Naviny internetes portál szerint ennek betartását szigorúan ellenőrzik.