Nem csupán a munkaóra- és bérfeszültségek, hanem a kiszolgáltatottság miatt is nő a felmondási hullám az állami hivatalokban - írja az Index. A hírportálhoz érkező beszámolók szerint sok helyen annyira kevesen maradtak, hogy az már az érdemi munkavégzést is lehetetlenné teszi, főként miután közölték velük, hogy a kormányhivatalokban és a központi államigazgatási szerveknél nem tervezik a kiesők pótlását.

Márciusban 2500-an mondtak fel, mert nem fogadták el azt a jogszabályváltozást, ami a köztisztviselőknek hosszabb munkaidőt, az eddiginél több munkát és kevesebb szabadnapot jelent. Újabb, sőt, talán még súlyosabb káoszt vetít előre, hogy mindeközben újabb leépítés várható.

Ezzel kapcsolatban a 24.hu felidézte, hogy mindez egy március végi szakszervezeti beszámolóból derült ki. Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke felszólalt az ellen, hogy a 2019. március 21. reggelre bejelentett számokkal újabb 2477 fővel próbálják csökkenteni a területi igazgatáshoz tartozó állományt; titokban, előzetes egyeztetés nélkül.

"Magánosított" bürokrácia?

Az Index információi szerint a fővárosi kormányhivatalban van olyan komplett osztály, ahol mindenki elmegy, vezetőstül. Máshol ketten maradnak a 20-ból. A hírportál forrásai a gyámügyi hivatali munka elakadását, sőt a gyermekvédelemben dolgozók tömeges távozását jelezték előre.

Még ennél is komolyabb következményei lehetnek, hogy a "politikailag kényes" területen, a családi otthonteremtési kedvezmények (csok) odaítélésénél kihagyhatatlan, a támogatásokról döntő lakástámogatási osztályokon is olyan sokan mondtak fel, hogy volt megye, ahol válságértekezlet kellett összehívni.

A kormányhivatalnál dolgozó vagy felmondási idejüket töltő köztisztviselők az írták a hírportálnak, hogy a feladatokat próbálják kiszervezni az államigazgatásból gazdasági társaságokba.