Az elnökválasztás második helyezettje a legfőbb ellenzéki párt, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) államfőjelöltje, Muharrem Ince lett 30,64 százalékkal. Őt Selahattin Demirtas, a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) börtönben ülő egykori társelnöke követte 8,4, majd Meral Aksener, a nacionalista Jó Párt (IP) jelöltje 7,29 százalékkal. Az utolsóként végzett két jelölt szavazataránya együttesen alig lépte túl az 1 százalékot.

Erdogan 26 millió 330 ezer 823, Ince 15 millió 340 ezer 321, Demirtas 4 millió 205 ezer 794, Aksener pedig 3 millió 649 ezer 30 szavazatot kapott.

Kapcsolódó

A parlamenti választáson Erdogan pártja, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) ugyan önálló abszolút többségét elveszítette a törvényhozásban, de az AKP és a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) alkotta, Népszövetség nevű pártszövetség együttesen a szavazatok 53,66 százalékát mondhatja magáénak, és így 344 mandátummal rendelkezik a 600-ból az egykamarás parlamentben. Ezen belül az AKP 42,56 százalékot (295 parlamenti helyet), az MHP pedig 11,1 százalékot (49 mandátumot) szerzett.

A Nemzetszövetség néven induló ellenzéki pártszövetség közösen 33,95 százalékot ért el. Ezen belül a CHP a szavazatok 22,65 százalékát (146 képviselői széket), az IP a 9,96 százalékát (43 parlamenti helyet), az iszlamista Aranykor Pártja (SP) pedig az 1,34 százalékát (0 mandátumot) szerezte meg.

Az önállóan induló HDP átlépte a 10 százalékos parlamenti küszöböt, és a voksok 11,7 százalékát birtokolja (67 képviselői széket).

A június 24-én tartott államfő- és parlamenti választás után Törökországban a korábbi parlamenti berendezkedés helyett végrehajtó elnöki rendszert vezetnek be. Erről tavaly áprilisban népszavazáson döntöttek a török választópolgárok.

Az alkotmánymódosítás jövő hétfő délután Erdogan államfői eskütételével és az azt követő ünnepélyes szertartással lép életbe. Az esti órákban a köztársasági elnök egyúttal minisztereinek névsorát is közzéteszi.

A változtatás kiszélesíti a mindenkori államfő jogköreit, ő jelölheti ki és függesztheti fel hivatalukból a minisztereket, illetve egy vagy több alelnököt állíthat maga mellé. A lépéssel megszűnik a Török Köztársaság 1923-as megalakulásával létrejött miniszterelnöki intézmény. A parlament továbbra is kidolgozhat, módosíthat és visszavonhat törvényeket, valamint ellenőrizheti az államfő intézkedéseit.

A török választás tétjéről szóló cikkünket itt olvashatja.

A fotó forrása: AFP Photo/Kayhan Ozer/Török elnöki hivatal.