Karl-Johan Persson, a H&M vezérigazgatója, a cég milliárdos elnökének fia szerint azok a mozgalmak, amelyek eredetileg a repülőgéppel utazás káros környezeti hatásaira akarták felhívni a figyelmet, egyre több iparágra kezdenek kiterjedni. A mozgalom Greta Thunberg svéd klímajogi aktivista tevékenységével nyert nagyobb figyelmet, csakúgy, mint a meginduló klímatüntetésekkel - írja a Bloomberg.
Persson legnagyobb problémája az ilyen típusú mozgalmakkal, hogy arra irányulnak, egyes tevékenységeket tiltsanak be.
Nagyon sok tüntetés arról szól, hogy hagyjuk abba ezt, hagyjuk abba a fogyasztást, hagyjunk fel a repüléssel. Persze, ez vezethet egy kis pozitív környezeti hatáshoz, azonban sokkal komolyabb és szörnyűbb társadalmi hatásai lehetnek
- mondta egy Stockholmban adott interjúban a hírügynökség szerint.
Nagy ára van az olcsó ruhának
A H&M vezérigazgatója az évente mintegy 2500 milliárd dolláros forgalmat generáló divatipar egyik kulcsfigurájává vált, miután az egyre inkább nyomás alá került annak környezetszennyező volta és az emberi jogok kérdéses tiszteletben tartása miatt. Ez utóbbival kapcsolatos aggodalmak rendszerint a fejlődő országokban merülnek fel, ahová az iparág termelésének nagy része az elmúlt években átvándorolt.
Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának jelentése szerint a probléma egy részét az jelenti, hogy a fogyasztókat foglyul ejtette az úgynevezett "fast fashion" korszak, ami környezeti és társadalmi vészhelyzetet teremtett. A ruhaipar felelős globálisan az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának mintegy 10 százalékáért, s több energiát használ fel, mint a repülés és a hajózás együttesen.
Persson is elismeri, hogy a klíma-kérdés elképesztően fontos. - Ez egy hatalmas fenyegetést jelent és komolyan kell vennünk, politikusoknak, cégeknek és magánszemélyeknek egyaránt. Ugyanakkor a szegénység felszámolása legalább ilyen fontos cél. Csökkentenünk kell a környezeti hatásokat, eközben munkahelyeket kell teremtenünk, javítanunk kell az egészségügyi ellátást és minden olyan pozitív dolgot érdemes elérni, ami a gazdasági növekedéssel együtt jár - tette hozzá.
Tiltás helyett okosabb anyaghasználat
Az alacsony áron dolgozó divatipar különösen arra ösztökéli a vásárlókat, hogy gyakrabban vásároljanak és szabaduljanak meg még használható ruházati cikkektől. A fogyasztók könnyen meghozhatják a környezeti szempontból jó döntéseket, azonban ahogy a legtöbb területen, itt is elvárják, hogy a kiskereskedők támogassák őket ebben - mondta Charles Allen, a Bloomberg Intelligence elemzője.
A H&M saját becslése szerint a ruházati ipari éghajlatra gyakorolt negatív hatásának 70 százaléka a gyártási folyamathoz köthető. A cég célja az, hogy 2040-ig klíma pozitív legyen, ami annyit tesz, hogy többet csökkentsen az üvegházhatású gázok kibocsátásán, mint amennyit tevékenysége előállít. Saját elmondásuk szerint jelenleg ők az egyik legnagyobb felhasználói az organikus és újrafelhasznált pamutnak a Textile Exchange nevű nonprofit szervezet adatai szerint.
A cég emellett elkezdett kutatásokat folytatni nem konvencionális gyártási folyamatok irányába, amelyek célja, hogy újrafelhasználható alapanyagokat vegyenek igénybe a gyártás során, mint például a citrushéj és régi halászhálók. A cég saját elmondása szerint szorosan együttműködik a helyi kormányokkal, hogy gyárainak energiaellátását megújulókkal tudja megoldani.
Persson szerint a környezeti beruházások a megújuló energia, a fejlettebb anyagok felhasználása alkalmasabb módja annak, hogy kezeljük a klímaváltozás jelentette problémákat, mint bármilyen a fogyasztást érintő moratóriumok.