A válság több fő tényezőre is visszavezethető. Talán a legfontosabb, hogy - ellentétben az önálló monetáris politikát folytató országokkal - az EU-ban nincs végső menedék, az ECB nincs felhatalmazva rá, hogy korlátlanul hitelezzen az egyes államoknak.
Problémát jelentett, hogy túlzottan összefonódtak a periféria országai saját bankrendszerükkel, a bankok túl sok saját-államkötvényt tartottak könyveikben Ez amíg jól mentek a dolgok, nem jelentettek problémát, azonban amint rosszra fordult a hangulat, egymást rántották mélyebbre és mélyebbre. Ugyanígy Európán belül túl összefonódtak egyes államok, ezért a problémák terjedését nem lehet a határokon megállítani. Végső soron pedig egy bizalmi válsággal is szemben állunk, a sok habozás s elégtelen döntés utána befektetők már nem feltétlenül hiszik el az EU vezetőkről, hogy képesek úrrá lenni a helyzeten - fogalmazott Darvas Zsolt, aki a lehetséges megoldásokat is vázolta. A közgazdász az euróövezeti válság kialakulásához vezető okok közé sorolta, hogy kudarcot vallottak a stabilitási és növekedési paktum szabályai, nem vették ugyanis figyelembe azokat a problémákat, amelyeket a magas államadóssági szintek jelentenek. Gondnak nevezte azt is, hogy szinte kizárólag a költségvetési szférát szabályozták az uniós előírások, így nem tűntek ki a piaci buborékok és a strukturális egyensúlytalanságok.
Kell egy végső hitelező az ECB személyében, kapjon rendes felhatalmazást, rapszodikus másodpiaci beavatkozásai nem elegendőek. Alapvetően nem az lenne a cél, hogy a frankfurti szervezet kötvényeket vásároljon, hanem, hogy kellő támogatást adjon a Bizottság által javasolt euróövezeti kötvények kibocsátáshoz.
Új szabályozással meg kell szüntetni az államok és a bankok halálos keresztfüggését, közös szabályozással, a könyvekben szereplő állampapír mennyiség maximálásával, eurókötvény kibocsátással. Meg kell állítani az adósságspirált, amit a megszorítások szükségessége okoz, ehhez egy új központi intézményre lenne szükség. A rugalmasság érdekében ezeken túl szükség lenne központi döntéshozásra az kormányközi egyeztetések helyett - vélekedett Darvas.
A magyar elnökség alatt összerakott az államok fiskális politikáját szabályozó hatos csomag néven elhíresült intézkedés sajnos nem elég - húzta alá a szakember. Hozzátette: ez a csomag a válság megelőzősére megfelelő, de nem képes megoldani magát a válságot. Nagy szerencsével azonban túljuthatunk a krízisen - fogalmazott.