A legutóbbi ankarai merénylet rávilágított arra, milyen komoly biztonsági kihívások elé néz Törökország. A szakértők attól tartanak, hogy a terrorizmussal, a kurd és a szíriai válsággal, illetve a megromlott orosz-török viszonnyal küszködő kormánynak nem marad ereje azokra a reformokra, amelyek lendületet adhatnának a lassuló gazdaságnak - kezdi elemzését a CNBC.

A Világbank adatai szerint 2011-ben még majdnem kilenc százalékkal ugrott meg a GDP, ám a tempó egy évre rá két százalék közelébe lassult. Ezt követően három-négy százalék körül alakult, és a kormány előrejelzése szerint tavaly három, idén négy százalék lehet. A gazdaság azonban az utolsó kérdés, amely fejfájást okoz az ankarai vezetésnek.

Terrorveszély

Törökország egyre több belső és külső ellenséggel küzd. Az ország katonai erőit a világ 10. legnagyobb hadseregének tartják, de a rá hárított feladatok is ehhez mérhetőek. Az ország az USA oldalán részt vesz az Iszlám Állam terrorszervezet elleni küzdelemben, ám ezzel egyidejűleg az elmúlt napokban ágyúzta azoknak a szíriai kurd csapatoknak az állásait, amelyek az IÁ ellen harcolnak.

Emellett ott a régi ellenség, a törökországi kurd kisebbségből kinőtt Kurd Munkáspárt (PKK), amelyet Ankara és nyugati szövetségesei terrorszervezetnek tartanak. Ezzel a szervezettel, amely a kurdok regionális függetlenségéért küzd, az elmúlt évben viszonylag békében élt a török vezetés, ám fél évvel ezelőtt újrakezdődtek a PKK és a hadsereg közti harcok.

Elszigetelődés

A kormány a szerdai merényletért a szíriai kurdokat teszi felelőssé és azt várná szövetségeseitől, hogy kövessék a példáját. Ez azonban nehéz lesz, miután jelenleg ez az egyetlen csoport, amely elszántan küzd az IÁ ellen.

Szakértők szerint a kurdok visszaszorítására irányuló török törekvés azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a szomszédaitól amúgy is elszigetelt ország még inkább magára marad. Ugyanakkor ezt valószínűleg nem kerülheti el.

A török kormány prioritási sorrendje úgy fest, hogy mindenekelőtt vissza akarja szorítani a kurd fegyveres csapatokat, majd meg akarja buktatni Bassár el-Aszad szíriai államfőt, végül meg akarja akadályozni az autonóm kurd terület kialakulását Szíria északi részén. Nem számít, hogy ez azzal járhat, hogy szomszédai utálni fogják - mondja Wolfango Piccoli, a Teneo politikaikockázat-elemező cég társelnöke.

Viszály az oroszokkal

Az Oroszországgal kialakult feszült viszony - amelynek oka, hogy a török légelhárítás november végén lelőtt egy Szíria felől áttévedt orosz harci gépet - voltaképpen Recep Tayyip Erdogan török és Vlagymir Putyin orosz államfő egójának harca. Ankara nem hajlandó bocsánatot kérni az esetért, mondván: megfelelően figyelmeztették az orosz pilótákat, hogy rossz helyen járnak.

Az ügy miatt elmélyült a két ország közt kialakult ellentét, amelynek forrása, hogy Moszkva Aszad mellett avatkozott be Szíriában. A Kreml korlátozta az oroszok törökországi utazásait és visszafogta a török élelmiszerek importját. Mindez érezhetően árt a török gazdaságnak.

Erdogan és Putyin kapcsolata semmi javulás nem mutat és Oroszország élvezi, hogy szorongathatja szomszédját szíriai beavatkozásával - véli Anthony Skinner, a Verisk Maplecroft kockázatelemző cég igazgatója.

Gazdasági bajok

A legaggasztóbb dolog azonban, ami Törökországgal kapcsolatban a befektetőket zavarhatja, az az említett feszültségek gazdasági hatása. Ankara szerint ugyan az orosz szankcióknak nincs jelentős hatásuk, ám az Európai Újjáépítési és Befektetési Bank számításai szerint 0,4 százalékot radíroznak le a GDP növekedéséből.

És akkor ott vannak a szíriai polgárháború elől elmenekült 1,8 millió emberrel kapcsolatos költségek, amelyeket a kormány tízmilliárd dolláros nagyságrendűre becsül. Az EU azt reméli, hogy hárommilliárd euró átutalásával enyhíthet ezen a terhen, amelyért cserébe az ankarai vezetés segít az Európába igyekvő menekültek áradatának megfékezésében.

Nem fenntartható

Szakértők szerint az említett 3-4 százalékos növekedési ütem nem tartható fenn tartósan. A turisták elmaradása - a terrortámadások és az orosz embargó miatt - és a kereskedelmi nehézségek - ismét csak az orosz-török viszony megromlása miatt - kétségtelenül komoly gondot okoznak, de kezelhetők, amíg az olaj ára alacsony - véli Piccoli.

A sok súlyos probléma azonban eltereli a török vezetés figyelmét arról, hogy a gazdaság reformra szorul. Tartósan csak a versenyképesség javításával tartható fenn a megszokott növekedési tempó, ám ezzel se ideje, se ereje nincs foglalkozni az illetékeseknek. Eközben mind a biztonsági, mind a gazdasági kihívások csak egyre nagyobbá válnak - hangsúlyozza a kockázatelemző szakember.