A gazdaság élénkítése érdekében az ECB-nek csökkentenie kellene alapkamatát és közvetlenül a tagországoknak kellene kölcsönöket nyújtania − jelentette ki Francois Hollande, a francia szocialisták elnökjelöltje pénteken, a tegnapi választásokat megelőző kampánycsend előtti utolsó beszédében. Elemzők szerint ezzel tovább mélyítette az európai válságkezelés eddigi módszere ellen indított támadását − jelentette a Wall Street Journal.
Hollande szerint a kamatcsökkentés kiváló eszköze a gazdasági növekedés elősegítésének. Hihetetlen, hogy az ECB elárasztja a piacot likviditással, a bankok a hároméves hitelprogram (LTRO) keretében egyszázalékos kamattal vehetnek fel hiteleket, majd egyes államoknak, elsősorban Spanyolországnak hat százalékon adnak forrást − méltatlankodott. Korrektebb, hatékonyabb és gyorsabb lenne, ha az európai jegybank lenne az első és egyben az utolsó szereplő a hitelezési láncban.
Kapcsolódó
Sarkozy korábban tartózkodott az európai monetáris politika minősítésétől, ám a múlt héten 180 fokos fordulatot vett, hogy életet leheljen halódó győzelmi esélyeibe. Arról beszélt, hogy a politikai döntéshozóknak beleszólási lehetőséget kell kapniuk a kamatok meghatározásába. Ennek segítségével lehetne tenni valamit annak érdekében, hogy az euró − amely szerinte túlértékelt a dollárral szemben − gyengüljön. Az elnök kezét ugyanakkor megköti, hogy az európai válságkezelés bajnokának igyekszik feltüntetni magát a választók szemében. Ezért kénytelen volt kijelenteni azt is, hogy Európa egyelőre egy lábadozó beteg, ezért nem lehetünk elégedettek a közkiadások mérséklésében elért eredményekkel. Ha el akarjuk kerülni a piacok uralkodását, akkor valakinek ki kell fizetnie az államadósságokat − mondta egy rádióinterjúban.
Az ECB ellen indított támadás nem maradt hatás nélkül a pénzpiacokra: Hollande megjegyzései után egy bázisponttal, 210 pontra nőtt a francia adósságok hitelbiztosítási felára, a tízéves kötvények hozamfelára a hasonló német papírok felett 146 bázispont, szemben az egy hónappal ezelőtti 100-zal. Az európai jegybank nem kommentálta az elnökjelölt kijelentéseit, ám korábban többször leszögezte, hogy a tagállamok közvetlen finanszírozása ellenkezik alapszabályával, amely szerint fő feladata az árstabilitás biztosítása. Ha az ECB hitelezné a kormányokat, akkor azok politikai befolyása alá kerülhetne.