A jelenleg kormányon lévő Konzervatív Párt, - amely választási győzelme érdekében azzal érvel, hogy sikerrel tette rendbe a korábban kormányzó szocialisták által meggyengített gazdaságot, s a lendületét kár lenne megtörni, - azon gondolkodik, alkosson-e újból koalíciót a meggyengült, és sokszor akadékoskodó partnernek bizonyult liberáldemokratákkal, ugyanis a UKIP függetlenségi párttal nem akar összeállni.
Ami aggasztja a választásra készülő tory vezért, David Cameront, az annak a lehetősége, hogy holtverseny vagy közel-holtverseny esetén a szocialisták maguk mellé csábítják a skót nacionalisták egyre erősödő SNP pártját. s közösen képesek lesznek kormányt alakítani.
David Cameron igyekszik tragédiaként beállítani ennek a lehetőségét, nem győzi hangoztatni, mekkora baj lenne, ha egy országrész, kormányzóhatalom részeseként irányítaná Anglia életét. A Skócia önállósodásáról tartott skót népszavazáson végül az elszakadást ellenző tábor győzött, de csak úgy, hogy a központi kormányzat még az addiginál is több független döntésre hatalmazta fel a skót regionális parlamentet. Cameron szerint a skótok számos téren máris visszaéltek ezzel, látható, mennyire káros lenne ha a szocialisták partnereként döntően befolyásolhatnák a brit kormánypolitikát.
Utoljára 1910-ben fordult elő, hogy egy nacionalista párt került be a kormánykoalícióba, méghozzá - a Liberális Párt jóvoltából, - az íreké. Mi lett ennek a következménye? Fél Írország elveszett az Egyesült Királyság számára. Megismétlődhet-e hasonló eset, ha a Labour frigyre lép az SNP-vel? Ez a nagy kérdés.