Az iráni atomprogram visszafogásáról folyó tárgyalások előrehaladása riadókészültségbe helyezte az olajpiaci kereskedőket - írja összefoglaló cikkében a Financial Times (FT). A perzsa ország a vele szemben érvényesített nemzetközi szankciók miatt kiszorult az világ olajpiacáról, ami hónapokon belül megváltozhat. Már ez a lehetőség is elég volt ahhoz, hogy a londoni Brent árfolyama, amely az év elejétől kezdődően 60 dollár/hordóig kúszott fel, néhány hét alatt 55 dollárra essen. Ha a dolgok így folytatódnak, akkor a benzin ára is folytathatja az elmúlt hetekben kezdett lejtmenetét.

Nincs olyan részletkérdés, amelyet ne oldhatnánk meg - idézte a hivatalos teheráni hírügynökség Haszan Rohani iráni elnököt a hét végén. Magyarán mondva március 31-éig létrejöhet a megállapodás, amely első körben utat nyit az előtt, hogy a korábban kitermelt, tankhajókban tárolt iráni olaj elárassza a világpiacot. Ugyanakkor egyelőre nem világos, hogy néhány még nyitott részkérdés hogyan dől el a Irán és az USA-ból, Nagy-Britanniából, Franciaországból, Oroszországból, Kínából és Németországból álló úgynevezett P5+1 csoport tárgyalásain.

Pusztító szankciók

A Nyugat azért vezetett be szankciókat a perzsa állam ellen, mert az nem volt hajlandó nemzetközi ellenőrzés alá helyezni atomprogramját. A nemzetközi közösség úgy vélte, hogy atomfegyver előállítására alkalmas hasadóanyagon dolgoznak a perzsa mérnökök, míg Teherán azt állította, hogy tisztán polgári célú fejlesztés folyik. A korlátozások az olajeladásokon kívül érintették a pénzügyi, a biztosítási, a hajózási szektort és akadályozták a külföldön szerzett bevételek hazautalását.

Bevezetésük előtt, 2011 végén Iránban naponta 3,6 millió kőolajat hoztak felszínre, ami semmi perc alatt 2,8 millió hordóra zuhant. Jelenleg - a szankciók megkerülésével - napi 1,1 millió hordó olajat tudnak exportálni alacsony áron, ami fele a korábbinak. Mindez fojtogatja az ország gazdaságát.

Nyitott kérdések

Nehéz megmondani, hogy miben kell még egyezségre jutni a feleknek, de Richard Mallinson geopolitikai elemző, az Energy Aspects tanácsadó cég munkatársa úgy véli, hogy az intézkedések végrehajtásának határidejével, az iráni urándúsító kapacitás nagyságával és a szankciók feloldásának ütemezésével kapcsolatban lehetnek még vitatott kérdések. Az utóbbi ügyben Teherán természetesen azonnali enyhítést akar, míg a P5+1 fokozatosan vonná vissza a korlátozásokat, annak függvényében, ahogy a perzsa ország végrehajtja vállalásait.

Barack Obama dönthet ideiglenes könnyítésekről, de a teljes embargót csak az amerikai kongresszus oldhatja fel. Ali Hamenei ajatolláh, Irán legfőbb vezetője szintén visszautasíthat bármilyen megállapodástervezetet. Ha végül a gyors feloldás mellett döntenek, akkor az EU-s hajózási, biztosítási, bankolási korlátozások, valamint a vagyonbefagyasztások megszűnhetnek - véli Mallinson. A szakértő részleges megállapodást vár, amely tartalmazza majd az első lépéseket, de nem jelöli ki a rendezés világos útját.

Olajáradat

Ha a nemzetközi szankciókat feloldják, akkor néhány hónapon belül napi egymillió hordóval nőhet az iráni olajkitermelés - állítja Bijan Namdar-Zanganeh iráni olajminiszter. Teherán az elmúlt hónapokban a háttérben tárgyalt korábbi ázsiai vásárlóival, illetve európai olajfinomítókkal is a szállítások felújításának lehetőségeiről - tudta meg az FT az ügyhöz közel álló forrásokból.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legutóbbi ötéves piaci előrejelzésében az iráni olajexport gyors felfutásával számolt, megjegyezve, hogy az ország szakemberei az elmúlt évet az olajkutak rendbe rakásával és a vezetékek tesztelésével töltötték. Robin Mills, a Manaar Energy Consulting tanácsadó cég szakértője ennél pontosabb becslést ad: szerinte napi 800 ezer hordó pluszexportot hat-tizenkét hónap alatt össze tudnak hozni az irániak, de a szankciók előtti kiviteli szint eléréshez több időre van szükségük.

Tőke

Ehhez jelentős külföldi befektetésekre van szükség, ám egy átfogó megállapodás nélkül nem fognak visszatérni Iránba a nagy olajmultik - szögezi le Mills. Teherán 2020-ra napi ötmillió hordóra akarja feltornászni olajkitermelését - felfuttatva közben a gázszektort is -, amihez a szakértő szerint 30 milliárd dollár befektetésére lenne szükség .

Az olajpiacra mindez oly módon gyakorol hatást, hogy miközben a perzsa ország újra megjelenik a színen, az OPEC többi állama nem hajlandó visszafogni saját kivitelét, mert a szűk piacon mindenki félti a részesedését. A kartell kitermelési kvótája jelenleg napi 30 millió hordó.

Elham Hassanzadeh, az Oxford Institute of Energy Studies kutatóintézet tudományos munkatársa világosan fogalmaz: a teheráni vezetés mindig amellett érvelt, hogy Iránnak meg kell adni az őt megillető helyet az olaj világpiacán. Szaúd-Arábia, a fő rivális és mások növelték vagy legalábbis tartják kitermelésüket, de Irán sem hagyja magát: be fog szállni a piaci részesedésekért vívott háborúba.