Nem kis pénzbe fog kerülni a Krím gazdaságának és infrastruktúrájának stabilizálása és fenntartása - írta a Russia Beyond The Headlines (rbth). Különböző források szerint az új orosz szövetségi államnak (ha ez lesz a státusa) évente 3-5 milliárd dollárra van szüksége költségvetési hiányának fedezésére és a szociális kiadásokra. Emellett biztosítani kell áram-, víz- és üzemanyag-ellátását, mivel ezeket eddig Ukrajnától kapta. Összességében az éveken át szükséges összeghez képest csak gyors segélynek tűnik az a 15 milliárd rubel (400 millió dollár), amit március közepén utalt át a krími vezetésnek Moszkva.

Az utóbbi években az autonóm köztársaság jóval több pénzt kapott az ukrán költségvetésből, mint amennyit oda befizetett, tavaly a régió csak költségvetésének 34 százalékát tudta önerőből fedezni. A térség összes termelési értéke (Gross Regional Product, GRP) a legfrissebb adat szerint, 2012-ben 4,3 milliárd dollár volt. Alekszej Uljukajev orosz gazdasági miniszter elismerte: komoly kihívást fog jelenteni annak a moszkvai ígéretnek a teljesítése, hogy az oroszországi szintre emelik a krími nyugdíjakat és szociális juttatásokat.

Kapcsolódó

Béremelés

Jekatyerina Obuhovszkaja, a duma elemző központjának szakértője szerint mintegy 200 ezer állami alkalmazott van a Krímben, akik havi átlagfizetése 12 500 rubel (340 dollár). Ez alig több a 30 ezer rubeles orosz átlagfizetés harmadánál. Csak ezeknek béreknek az orosz szintre növelése évi 42 milliárd rubelbe (1,4 milliárd dollárba) kerül. Az áramellátás biztosításához a kercsi szoroson keresztül kell kábeleket lefektetni, ami a szakértők szerint 18 milliárd rubeles (490 millió dollár) beruházást igényel.

A GRP megoszlása (százalék)
A közszféra finanszírozása8
Közlekedés és távközlés10
Mezőgazdaság10
Szociális kiadások10
Ingatlanszektor10
Kiskereskedelem13
Ipar16
Építőipar5
Pénzügyi szektor4
Szálloda- és vendéglátóipar4
Egyéb10
Forrás: The Moscow Times

A további elengedhetetlennek tartott infrastrukturális fejlesztések költségigényét ötmilliárd dollárra becsülik a szakértők. Az egyik legdrágább projekt a Krím peremén végigfutó országút újjáépítése, amely összeköti Herszont, Feodosziát és Kercset. Ez 1,4 milliárd dollárba kerülhet. A kikötők fejlesztéséhez közel 1,8 milliárd dollár, a kercsi szoroson tervezett közúti-vasúti híd építéséhez 1,2-1,3 milliárd dollár kell. Ezeknél valamivel kisebb a költségigénye az idegenforgalmi és repülőtér-korszerűsítési projekteknek.

A Kreml által kilátásba helyezett adókedvezmény részletei még nem ismeretesek - az rbth szerint a 2007-ig Tatársztánnak biztosított kiváltságot kaphatja meg Krím. Ebben a legfontosabb elem, hogy a jövedéki adóbevételből a szokásos 15 százalék helyett 50 százalékot tarthatnak meg. Mivel az adórendszer alapvetően különbözik az orosztól, átalakításához több hónapra lesz szükség. Ennek ellenére ezt az év végéig be akarják fejezni.

Nagyot álmodni

Orosz elemzők szerint a félsziget vonzó lesz a befektetők - nem csupán az állami vállalatok, hanem a magáncégek - szemében, és nemcsak az infrastrukturális projektek, a gáz- és olajkincs miatt, hanem a feldolgozóipar, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar miatt is. A helyi gázvállalat felvásárlása például 50 milliárd dollárral növelheti a Gazprom értékét.

Ennél is nagyobbat álmodnak azonban azok a szakértők, akik szerint a Krím új Hongkonggá vagy Szingapúrrá válhat - írja a Moscow Times. A Delovaja Rosszija üzleti kamara, amelynek képviselői a hét végén tényfeltáró körúton jártak a félszigeten, azt javasolják, hogy alakítsák át a térséget szabad gazdasasági övezetté. Az ötletet támogatja a Duma és néhány vezető kormánytisztviselő is.

Ehhez persze - ahogy azt a szocsi olimpia példája is megmutatta - befektetések kellenek, mégpedig vaskosak. Az említett út-, vasút-, kikötőfejlesztéseken, illetve a nagy hídépítésen túl modernizálni kell például a világ egyetlen hegyvidéki trolibuszjáratát, amely összeköti Szimferopolt, Jaltát és a tengerpartot. A helyi ipar és mezőgazdaság is befektetésekre szorul - optimizmusra ad ugyanakkor okot, hogy az elmúlt évtizedben 54 nemzetközi projektet hajtottak végre a régióban.

Vállalatok a senki földjén

A Krím ipara a bizonytalanná vált tulajdonosi viszonyok miatt gyakorlatilag leállt. A Phiolent elektronikai vállalat például termékei 90 százalékát Ukrajnában termelteti meg, majd Oroszországba, a volt szovjet tagköztársaságokban, Romániába, Törökországba és a Közel-Keletre szállítja. A termelést azonban leállították, mivel a cég fele az ukrán állam tulajdonában van, és nem tudják, hogy ezt átveszi-e Oroszország vagy sem. Gondot okoz az is, hogy pénzforgalmukat az ukrán Privat Bankon keresztül bonyolítják le.

A Zaliv, a legnagyobb magánkézben lévő kelet-európai hajógyártó vállalat 2008 óta nagy beruházásokkal jelentős fejlesztéseket hajtott végre. Az elmúlt időszakban jól alakult az üzletük: mivel Ukrajna 20 éve semmit sem rendelt tőlük exportra - például norvég és dán megrendelésre - termeltek. A politikai bizonytalanság miatt azonban megritkult a cég körül a levegő, az elmúlt hónapokban egyetlen új megrendelést sem kaptak.

A Crimea Titan, a kelet-európai régió legnagyobb titán-oxid-gyártója (ezt a terméket egyebek mellett a kozmetikai és az élelmiszeripar használja fel) szintén légüres térbe került. A cég tulajdonosát, Dmitrij Firtash mágnást amerikai kérésre, korrupció vádjával letartóztatták az osztrák hatóságok. Firtash befektetési holdingja szerint ez nem függ össze az ukrán válsággal, de ennél többet nem hajlandóak nyilatkozni.

Vidámnak látja jövőjét ugyanakkor a prémium kategóriába tartozó pezsgőket gyártó Novy Set. A vállalat ugyan állami tulajdonban van, de úgy véli, várhatóan egyszerűen átkerül az egyik államtól a másik kezébe. A cégvezetés filozófiája igazán pozitív: az ő termékeiket Ukrajnában és Oroszországban is elismerik, és a politikai felfordulástól függetlenül továbbra is vásárolni fogják az emberek.