Hongkongban 2020. július 1-jén új időszámítás kezdődött azzal, hogy a kínai törvényhozás elfogadta az új nemzetbiztonsági törvényt, amelynek ködös megfogalmazásai alapján lényegében bárkit megvádolhatnak lázadással és külföldi hatalmakkal való összejátszással, aki egy kicsit is óvatlan. Ezt követően nem a városállam, hanem a kínai szárazföld jogrendje alapján akár életfogytiglanig tartó szabadságvesztésre ítélhetik.

A nyugati bírálók szerint ezzel lerombolták Hongkong viszonylagos szabadságát Kínán belül, felrúgva az egy állam két rendszer alapelvét, amelynek az évszázad közepéig biztosítania kellett volna, hogy a városállam a maga szabadpiaci és demokratikus útján járjon az államkapitalista, kommunista egypártrendszerben működő Kínán belül.

Kapcsolódó

A törvény életbe lépésére több százan tüntetéssel reagáltak Hongkong forgalmas bevásárlóközpontjában, ám ezzel csak azt érték el, hogy a nagy erőkkel kivonuló rendőrség két tiltakozót már az új szabályozás alapján tartóztatott le - jelentette a CNN. Az egyik letartóztatott a hongkongi fekete függetlenségi zászlót tartotta a kezében, a másik, egy nő, egy táblát tartott fel, amelyen az állt: Hong Kong Independence. Rajtuk kívül több száz demonstrálót tartóztattak le.

Megfélemlített helyiek

Az új jogszabályt úgy fogadták el és illesztették be a hongkongi jogrendbe, hogy a tervezetét nem hozták nyilvánosságra és nem konzultáltak róla a városállam törvényhozó szervezeteivel - emlékeztetett a Financial Times. Még annak a magas szintű hongkongi delegációnak a vezetője sem látta a teljes szöveget, amely Pekingben tartózkodik, bár ez a küldöttség ennek ellenére támogatja az új szabályozás bevezetését.

Carrie Lam, Hongkong kormányzója úgy véli, hogy az új rend segíti az egy állam két rendszer elv hatékonyabb érvényesítését. Hogy ez mit jelent, arról mindent elárul, hogy rendőrségi források szerint a rendőrök azt az eligazítást kapták, hogy mindenkit tartóztassanak le, aki a függetlenségi zászlót lengeti.

Úgy tűnik, a helyiek is megértették, mit vár tőlük a kínai hatalom. Már a törvény életbe lépése előtt, június utolsó napjaiban számos politikai aktivista csoport és civil szervezet feloszlatta önmagát, hogy ne indíthassanak eljárást ellenük - írta a CNN. Az utcákon mindenütt látni a változást: a boltosok eltüntették azokat a transzparenseket, amelyeken a tavaly óta tartó demonstrációk résztvevőit támogatták, emellett az emberek törölték a közösségi médiában megjelent hasonló tartalmú posztjaikat.

Menni kell!

Sokan városállam elhagyását fontolgatják. Közülük az egyik JM, aki szerint nehéz elkerülni az öncenzúrát. "Azt gondolom, a legtöbben jóval óvatosabbak lesznek a jövőben. Bár még nincs itt az ideje az emigrációnak, ideje elgondolkodni ezen." A demokráciamozgalom vereségét jelzi, hogy a vezetők már nem csak fontolgatják a távozást, hanem a tettek mezejére léptek. Nathan Law egykori diákvezér, jelenleg önkormányzati képviselő, a mozgalom ismert vezéralakja, aki a 2014-es esernyős tüntetés után börtönbe került, bejelentette, hogy külföldről folytatja politikai harcát.

Vannak, akik azzal a lehetőséggel akarnak élni, amit az Egyesült Királyság kínál azoknak, akik úgynevezett British National Overseas útlevéllel rendelkeznek. Nekik módjuk van munkát vállalni a szigetországban, továbbá letelepedett státuszt kérni, majd állampolgárságért folyamodni. Ez hárommillió hongkongit érint. Peking szerint a London ezzel beavatkozik a kínai belügyekbe.

A legerősebb elvándorlási szándékot azonban a kivándorlást segítő intézmények érzékelik. A Midland Immigration Consultancy szervezetnél már a 2019-es szűnni nem akaró tüntetések óta tart a nyomás - derül ki a Financial Times riportjából. Csak májusban, az új biztonsági törvény bevezetésének hírére 800 megkeresést kaptak szemben a 2019-es havi csúccsal, ami 400 volt. A vízumkérelemhez szükséges erkölcsi bizonyítvány iránti kérelmek száma 40 százalékkal, 33 ezerre ugrott 2019-ben az egy évvel korábbihoz képest.

A vagyon is távozik

Ahogy egy szakértő beszámolt róla a brutálisan levert 1989-es Tienanmen téri diáklázadás után a jómódúak akartak távozni, az elmúlt évben a munkásosztály tagjai, akik megélhetését veszélyeztette az állandó felfordulás, most pedig mindenki.

Sajátos vállalkozást indított Ivan Ko ingatlanfejlesztő és 90 üzletember, illetve értelmiségi, akik Írországgal és már országokkal tárgyalnak egy "nemzetközi charter city" létrehozásáról 50 ezer hongkongi részvételével. Emellett a tőke is menekül, sokan nyitnak offshore számlát, bár azt nem tudni, mennyi pénz vándorolt el a városállamból. Azt viszont igen, hogy a fő célország Szingapúr.

Egyre rosszabb

Hongkong 1997-ben került az Egyesült Királyságtól kínai fennhatóság alá, azzal, hogy 2047-ig megőrizheti piaci kapitalista rendszerét és politikai szabadságjogait. A kínai hatalom először 2003-ban tesztelte az egyezség határait: egy lázadásellenes törvény bevezetését tervezte, amely ellen félmilliós tüntetés indult, és a kormány visszavonta a jogszabályt. Ezt követően 2012-ben az ellen tiltakoztak a helyiek, hogy "patrióta" tartalommal akarták kiegészíteni a tananyagokat.

Ezután 2014-ben indultak tüntetések, amikor Peking hatályon kívül helyezte a városállam vezetőjének megválasztására érvényes általános választójogot. A legnagyobb tiltakozóhullám azonban 2019-ben robbant ki, miután kiderült, hogy olyan szabály bevezetését tervezik, amelynek alapján a rendőrségi gyanúsítottakat a kínai szárazföld jogszolgáltatása alá helyezhetik. Ezt ugyan az erőszakossá váló tiltakozások miatt visszavonták, de most végül elfogadták a 2003-ban tervezett, majd feladott lázadásellenes törvényt.