Helyi idő szerint hétfő hajnalra erőszakba fordult a megmozdulás. A békésen tüntető tömegből kivált egy több százfős csoport, amely összecsapott a biztonsági erőkkel a parlament épületénél - írta az MTI-re hivatkozva a hvg.hu.

Az aktivisták megrohamozták a rendőrségi sorfalat, hogy bejuthassanak a helyi törvényhozás épületébe, de a rendvédelmi szervek - figyelmeztetést követően - paprikasprével és ellenrohammal válaszoltak. Beszámolók szerint egyes rendőrök készenlétben tartották a könnygázgránátok kilövésére szolgáló felszerelésüket.

A hongkongi rendőri vezetők korábban önmérsékletre szólították fel a tömeget - jelentette a kormány által finanszírozott RTHK hongkongi műsorszolgáltató. A rendőrség több mint kétezer tisztet mozgósított a megmozdulás miatt. A szervezők reményei szerint több mint 500 ezren vesznek részt az eseményen. (Legutóbb 2003-ban gyűlt össze ennyi ember a szigorúbb nemzetbiztonsági törvényekre vonatkozó javaslat ellen tiltakozva. A tervezetet végül elvetették.)

A szervezők az AFP szerint azt mondták, hogy több mint 1 millióan vannak a tüntetésen - írta a 444.hu.

Meddig állhat ellent Hongkong?

A hétmillió lakosú, különleges közigazgatási státuszt élvező város az "egy ország, két rendszer" elv alapján autonómiát élvez azóta, hogy 1997-ben a brit gyarmati uralom alól visszakerült Kínához. Sok hongkonginak azonban nem tetszik, hogy Peking fokozatosan egyre szigorúbb ellenőrzés alá vonja a várost, és igyekszik növelni a befolyását.

A Reuters hírügynökség szerint a környék visszhangzott a javaslat ellen tiltakozók skandálásától, míg mások Carrie Lam hongkongi kormányzó lemondását követelték. (A hírügynökség szerint hasonló tiltakozásokat terveztek 25 másik városban világszerte, köztük Londonban, Sydneyben, New Yorkban és Chicagóban.)

A törvénytervezetről szerdán kezdenek el vitázni a hongkongi törvényhozásban. Ha a javaslatot megszavazzák, Hongkong kiadhat szökevényeket Kínának, Tajvannak és Makaónak is, amelyekkel eddig nem volt kiadatási egyezménye. A város kormányzójának a kiadatási kérelem beérkezésekor jogában állna előterjeszteni egy elfogatási indítványt, amelyről bíróság határozna.

Ettől a változástól sokan azért tartanak, mert úgy gondolják, hogy Peking a politikai aktivisták ellehetetlenítésének eszközeként használhatja a kiadatási lehetőséget. Jogvédők szerint a Kínának kiadott szökevények kényszervallatás, illetve önkényes fogva tartás áldozatává válhatnának. Hongkongi tisztségviselők szerint azonban senkit sem adnak ki, ha politikai vagy vallási üldözés, kínzás vagy halálbüntetés fenyegeti.

A javaslat miatti aggodalmakat fokozták azok a szombati hírek, amelyek szerint a főbíró megrótta a felsőbíróság egyik bíráját, mert az aláírása feltűnt a tervezet elleni egyik nyilvános petícióban.

A törvénytervezet ellenzői már többször utcára vonultak, április végén több ezer ember demonstrált Hongkongban a javaslat elvetését követelve.