A megmozdulás résztvevői általános sztrájkra szólítottak fel, és barikádokat emeltek az utcákon. A tüntetők elsősegélysátrakkal és sisakokkal készültek a demonstrációra, okulva az előző tiltakozásokat jellemző összecsapásokból.
A környékbeli üzlettulajdonosok a megmozdulásokat kísérő erőszaktól tartva korábban bezárták boltjaikat. A rendőrség beszámolt róla, hogy egy csoport tüntető festékkel jelölte meg az egyik rendőrőrsöt, és járműveket rongált meg az állomás területén belül - írja az Index az MTI-re hivatkozva.
Eközben fehéret viselő emberek ezrei gyűltek össze egy parkban ellentüntetésre, hogy támogatásukról biztosítsák a rendőrséget. Transzparenseiken békét követeltek.
Hongkongban június 9-én kezdődtek tüntetések a kiadatási törvény módosítását célzó tervezet ellen. Ez lehetővé tette volna, hogy a különleges közigazgatású terület olyan feleknek - egyebek mellett Tajvannak és Kínának - adjon ki szökevényeket, melyekkel korábban nem volt kiadatási egyezménye. Az azóta felfüggesztett tervezet ellenzői attól tartottak, hogy Peking visszaélne a lehetőséggel, és a politikai menekültek ellen használná fel azt. A törvénytervezet Kína növekvő befolyásának és a demokrácia csorbításának jelképévé vált.
Azonban a hongkongi kormány hiába döntött annak felfüggesztéséről, a megmozdulások nem csillapodtak. A tüntetők további követelésekkel álltak elő, köztük közvetlen választások rendezésével és a rendőrségi túlkapások kivizsgálásával. Hongkong vezetőjét egy Peking-párti bizottság választja.
A városállam 1997-ben került vissza Kínához Nagy-Britanniától, és az egy ország, két rendszer elve alapján széleskörű autonómiát élvez.
A Hongkongi Közvélemény-kutató Intézet friss felmérése szerint a lakosság 70 százaléka elégedetlen a kormánnyal, és 60 százaléka nem bízik benne.