Hongkong újkori történelmének legkomolyabb krízisével nézhet szembe az önálló gazdasági terület vezetése. A Kínához tartozó, de külön gazdasági és politikai egységként működő "városállamban" immár három hónapja követik egymást a tüntetések, amelyek az elmúlt héten egyebek mellett a nemzetközi repülőtér megbénulásához vezettek. Az egyre fokozódó káosz az egész Ápléjcau-öböl - amelybe Makaó és Sencsen is beletartozik - gazdaságát veszélyezteti.

A feszültséget pedig jól mutatja, hogy a hétvégén a kínai állami Xinhua hírügynökség legutóbbi beszámolóiban olyan megfogalmazási módokat használ, hogy a tüntetések megfékezésére a tartományi hatóságok minden eszközt bevethetnek. A demonstrálók részben a fenyegetés hatására egyre több épületet vesznek blokád alá. Vasárnap éjszaka a rendőrség vízágyukat vetett be, amiket a tömeg körbevett, ennek hatására pedig egy rendőr éles lőszerrel figyelmeztető lövést is leadott. A CNN beszámolója szerint 50 rendőr sérült meg, miután a tüntetők egy csoportja utcai kordonokból és kukákból barikádot rögtönzött, majd téglákkal és gyenge Molotov-koktélokkal dobálta a rohamrendőröket.

Kapcsolódó

Makaót az elmaradó turisták miatt visszaeső idegenforgalom, Sencsent a sztrájkok miatt akadozó informatikai ipari termelés, Hongkongot pedig a pénzügyi szektor esetleges megbénulása károsíthatja. Az egykor olcsó tömegárut termelő Hongkong ugyanis ma már nem az ipari termelésről, hanem fejlett pénzügyi szolgáltatásairól és logisztikai központjairól híres. Ezekből az ágazatokból származik a GDP meghatározó része.

Fintech csúcs

A tavalyi statisztikák szerint a városban 263 ezren tevékenykednek a pénzügyi szektorban, és ez termeli ki az ottani GDP 18,9 százalékát. Az elmúlt években Hongkong fokozatosan a térség legfontosabb pénzügyi központjává nőtte ki magát. A gyors fejlődésben oroszlánrészt vállaltak az itt működő pénzügyi szolgáltatók és az általuk kifejlesztett high-tech szolgáltatások. Ezek közül kiemelkedik az éppen egy éve bevezetett Faster Payment System (FPS) néven futó program, amely a világon elsőként kínál villámgyors, mindenféle műveletre kiterjedő, azonnali pénzügyi szolgáltatásokat.

A bankok és a felhasználók közötti tranzakciókat lebonyolító rendszert 30 helyi bank alapította, és már 6000 kereskedő és hárommillió ügyfél használja városon belül. Idén beindultak a virtuális bankok is - májusban kilenc ilyen vállalkozást regisztráltak. Mindezek hátterét a városban működő 550 fintech cég alapozza meg. Nem utolsósorban nekik köszönhető, hogy az ott működő 12 nagybank a blockchain technológia bevezetésén munkálkodik.

Még nincs gond

A pénzügyi szektor különösen érzékenyen érintheti a politikai bizonytalanság. A KPMG közelmúltban megjelent - de még a repülőtér leállásának hatásait nem tükröző - tanulmánya ugyanakkor arról számol be, hogy a tüntetések és sztrájkok eddig alapvetően nem rengették meg a Hongkongba vetett befektetői bizalmat. A várost ugyanis továbbra is a Kína piacára vezető hídként tartják nyilván és méltányolják, hogy a város kiemelkedő oktatási rendszerrel, fejlett pénzügyi szolgáltatásokkal és kutatás-fejlesztési potenciállal rendelkezik.

Ennek tudható be, hogy az egyik legtekintélyesebb amerikai egyetem, az MIT kutató-fejlesztő bázist hozott létre a város egyik tudományos parkjában. A Science Park mellett Hongkong és Sencsen egy hatalmas Innovation and Technology Parkot is létrehozott. A befektetőket ezek mellett a fejlett logisztikai háttér is vonzza. Nem véletlen, hogy a nemzetközi repülőtér cargo forgalma kilenc éve vezeti a világranglistákat, a teherkikötő pedig a térség egyik legjelentősebb logisztikai központja.

Ezért nem csoda, hogy tíz év alatt duplájára, 4470-ra nőtt a Hongkongot székhelyül választó új cégek száma. Az 56 ezer négyzetkilométer kiterjedésű - vagyis körülbelül fél Magyarországnyi - hongkongi öböl éves GDP-je tavaly elérte az 1,5 trillió amerikai dollárt. A hongkongi kormány korábbi számításai szerint idén 3-4 százalékkal bővülhet a gazdaság, miközben a belső fogyasztás továbbra is erős marad, három százalék alatti munkanélküliség mellett.

Erős magyar szál

Az 1997 óta Kínához tartozó Hongkong és Magyarország közötti eddig is erős gazdasági kapcsolatok az elmúlt években tovább fejlődtek. A város kereskedelemfejlesztési ügynökségének vezetője idén tavasszal Budapesten járt. Edward Yau Tang-wah elmondta hogy a a kétoldalú külkereskedelem volumene 2018-ban megduplázódott. Magyarország Hongkong harmincadik legnagyobb kereskedelmi partnere, a kétoldalú kereskedelmi forgalom 2018-ban összesen 2,319 milliárd amerikai dollárt tett ki, ami 13,2 százalékos éves emelkedést követett.