A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke az ARD országos köztelevízióban este sugárzott interjúban hangsúlyozta, hogy a megérkezés, a döntés és a visszatérítés jelentésű német szavak első betűi alapján AnkER (magyarul: horgony) központoknak nevezett intézmények létrehozását rögzítették a koalíciós szerződésben, ezért valamennyi koalíciós pártnak ki kell állnia az új típusú befogadóközpontok mellett, hogy ne sérüljön a kormány hitelessége.

A csak Bajorországban működő CSU már teljesítette a feladatot, a tartományban a napokban megnyitották az első AnkER központokat. Most a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) vezetőjén a sor, Angela Merkelnek és Andrea Nahlesnek gondoskodnia kell arról, hogy a többi tartományban is legyenek ilyen befogadóközpontok - mondta Horst Seehofer az MTI tudósítása szerint.

Kapcsolódó

A politikus igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy több támogatást kíván-e Angela Merkeltől az ügyben.

Rámutatott, hogy az AnkER központok létrehozásáról ugyan a szövetségi kormány programjáról szóló koalíciós szerződés rendelkezik, de a szövetségi állami berendezkedésből adódóan a végrehajtás a tartományi kormányok dolga.

Ezért a CDU és az SPD vezetőinek el kell érniük, hogy a kereszténydemokrata, illetve a szociáldemokrata vezetésű tartományokban a helyi kormány elfogadja az AnkER központ gondolatát és meg is valósítsa az elképzelést.

Majdnem lemondott

A többi között arról is beszélt, hogy a nyár elején komolyan mérlegelte a lemondást miniszteri tisztségéről. A valamely európai uniós (EU-) tagországban már menekültügyi eljárás alatt álló menedékkérők németországi belépése körül a CSU és a CDU között kialakult vita lezárásához végül mégsem kellett megválnia hivatalától. Abban egyeztek meg, hogy megállapodást dolgoznak ki az érintett EU-tagállamokkal mindazon menedékkérők visszafogadásáról, akik már benyújtották az adott tagállamban a menedékjogi kérelmüket, de mégis be akarnak utazni Németországba, és a határon feltartóztatják őket.

Erről Horst Seehofer elmondta, várhatóan napokon belül kiderül, hogy lehet-e ilyen megállapodást kötni Olaszországgal és Görögországgal, azzal a két tagállammal, amelyekben az EU-ba igyekvő menedékkérők nagy része megérkezik a közösség területére. Jelezte: nem biztos, hogy Németország számára elfogadható eredményre vezetnek a tárgyalások.

Kifejtette: a partnerek viszonzást várnak a menedékkérők visszafogadásáért, és vállalhatatlan lenne, ha végül Németországnak több menedékkérőt kellene átvennie, mint amennyit feltartóztatnak a határon és visszaküldenek az ügyükben illetékes partnerországba.

Hét központ már működik

Bajorországban szerdán hét AnkER központ kezdte meg működését. Az elképzelés lényege, hogy az újonnan érkező menedékkérőket a kisebb, a helyi közösségek életébe beágyazva működtetett szállásokra épülő decentralizált rendszer helyett néhány nagyobb, központi állomáson helyezik el. Az állomásokon pedig kirendeltséget működtetnek a menekültügyi eljárásban érintett állami szervek - a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) mellett például a gyámügyi hatóság, a munkaügyi hivatal és a közigazgatási bíróság -, így a menedékkérők egészen az ügyükben hozott jogerős döntésig az intézményekben maradnak.

Csak azok költözhetnek ki a helyi lakosságtól elkülönítve működő, őrzött intézményekből, akik megszerzik a jogot a Németországban maradásra. Az elutasított menedékkérőket közvetlenül az AnkER központokból próbálják majd visszajuttatni hazájukba.

A koncepció kevéssé népszerű a tartományi kormányok körében. A 16 tartomány közül egyedül Bajorországban működnek AnKER központok, Szászország és Saar-vidék kormánya pedig jelezte, hogy hajlandó a gondolat támogatására.

Fotó: AFP Photo/Tobias SCHWARZ