A Föld fut ki az élet fenntartásához szükséges forrásokból, miközben a klímaváltozásra sem a kormányok, sem a vállalatok nincsenek felkészülve - figyelmeztet a HSBC.

A bank a BI szerint hírlevelében idézi a GFN (Global Footprint Network) elemzését, miszerint a világ a Föld egész évre elegendő természetes erőforrásait idén - rekord gyorsasággal - augusztus 1-re elhasználta. A nagybank elemzői szerint ez azt jelzi, hogy sok vállalat és kormány nincs megfelelően felkészülve a klímaváltozásra, ráadásul még a természetes erőforrásaikat sem használják fel hatékonyan.

A Business Intelligence üzleti portál szerint már sok bank és eszközkezelő elkezdte beépíteni a döntéshozatalába a környezeti kockázatokat - amelyben a cikk szerint részben New York City korábbi polgármesterének, Michael Bloombergnek is szerepe volt. Ugyanakkor az sokkal kevésbé szokványos, hogy egy nemzetközi nagybank az elemzésében a klímaváltozásra figyelmeztessen ennyire nyíltan - jegyzi meg a BI.

Egyre gyorsabban fogynak az erőforrások

Ahhoz, hogy a Föld természetes erőforrásainak költségvetését kiszámoljuk, a GFN figyelembe veszi a természetes erőforrások iránti keresletet - beleérte az élelmiszert, erdőket és a tengeri termékeket -, csak úgy, mint az ember környezetre gyakorolt hatását (pl. a károsanyag-kibocsátást). Ezek kombinációja adja meg az emberiség globális ökológiai lábnyomát.

A Föld túlfogyasztási napja, azaz az a nap, amikorra elhasználjuk a bolygónk egész éves erőforrásait, egyre hamarabb jön el az évben azóta, hogy a GFN elkezdte ezt figyelni. Ez a pont 1970-ben még december 29-ére esett a HSBC szerint, a dátum azonban azóta majdnem 5 hónappal került előrébb az évben. (A GFN szerint Magyarország túlfogyasztási napja június 20., azaz ha a világ lakossága úgy élne mint a magyarok, akkor már június 20-ára elhasználtuk volna bolygónk éves erőforrását.)

Egyre több az extrém időjárási jelenség

A HSBC elemzése emellett még a hőségből fakadó extrém eseményekre is figyelmeztet, beleértve a skandináviai erdőtüzeket és a melegrekordokat világszerte. A nagybank szakemberei arra az általános megállapításra jutnak, hogy a klímaváltozás maitt ezek az extrém események egyre valószínűbbé és egyre súlyosabbá válnak.

Az éghajlatváltozás korábban előre jelzett hatásai kezdenek valóra válni. Példaként az elmúlt évek kaliforniai ertőtüzeit említi, amelyek az emelkedő globális hőmérséklet egyre súlyosbodó trendjének részei. De említést tesznek az egyre gyakoribb hurrikánokról, áradásokról, olvadó jégtáblákról és az egyre nagyobb számú hőhullámokról.

A korábban elképzeltnél is sokkal melegebb lehet

Az elmúlt időszak több tanulmánya is arra mutatott rá - jegyzi meg a BI -, hogy a globális átlaghőmérséklet 2100-ra akár 15 százalékkal is magasabb lehet annál, mint az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) által előrejelzett legmagasabb hőmérséklet.

A HSBC azt is hangsúlyozza, hogy az extrém eseményeknek komoly gazdasági és társadalmi ára lehet. Ennek fényében elemzők úgy vélik, hogy a klímaegyezmény elfogadása egyre feljebb kerül a napirendi pontok között, egyre nagyobb figyelmet fordítva a társadalmi következményekre.

Üvegházban fogunk élni?

Egy az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmány is arra figyelmeztet, fennáll a kockázata annak, hogy a Föld tartósan és visszafordíthatatlanul üvegházzá válik, még akkor is, ha a szén-dioxid-kibocsátást sikerül a párizsi klímaegyezmény céljaihoz igazítani (1,5-2 Celsius-fokos felmelegedés az iparosodás előtti szinthez képest).

Jelenleg a globális átlaghőmérséklet egy Celsius-fokkal magasabb az iparosodás előtti időszakhoz képest, és 0,17 Celsius-fokkal növekszik évtizedenként - idézi a tanulmányt az Index az MTI alapján. Ha az "üvegház Föld" klíma hosszú távon rögzül, globálisan 4-5 Celsius-fokkal lesz magasabb az átlaghőmérséklet az iparosodás előtti időszakhoz képest, a tengerszint 10-60 méterrel lesz magasabb, mint napjainkban.

E tanulmány szerzői arra a következtetésre jutnak, hogy jelentősen fel kell gyorsítani az átmenetet egy emisszió-mentes világgazdaság felé. Az embe okozta üvegházhatású gázkibocsátás ugyanis a Földön uralkodó hőmérséklet nem egyedüli meghatározója. Will Steffent, az Ausztrál Nemzeti Egyetem és a Stockholmi Egyetem kutatója elmondta: a tanulmány azt vetíti előre, hogy az ember előidézte 2 Celsius-fokos globális felmelegedés hatással van a Föld más rendszereire is, ami további felmelegedést generál, még akkor is, ha leállítjuk az üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Hogy elkerüljük ezt a forgatókönyvet, szükség van arra, hogy az emberi tevékenység a bolygónk kizsákmányolásától a jó sáfárkodás irányába mozduljon.

Ahhoz hogy el lehessen kerülni ezt az állapotot, többre van szükség, mint az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésére - állítják a kutatók. Javítani kell például az erdő-, a mezőgazdaság és a talajgazdálkodást, a biológiai sokszínűség megőrzését, olyan technológiákra van szükség, amelyek lehetővé teszik a szén-dioxid kivonását a légkörből és föld alatti tárolását.

A kép forrása: Shutterstock.