Bár nem túl valószínű, hogy a kezdeményezés Finnország euróövezeti kilépéséhez vezetne, már pusztán a petíció ténye is jól érzékelteti az ország gazdasági teljesítményével, a növekvő munkanélküliséggel, a borús kilátásokkal és a kormány megszorításaival szemben erősödő lakossági elégedetlenséget.
A petíció népszavazást követel Finnország euróövezeti tagságáról. Erre azonban csak a parlament jóváhagyásával kerülhetne sor.
Finnországban egyetlen politikai mozgalom programján sem szerepel az euróövezet elhagyása. A parlament néhány euroszkeptikus tagja azonban szókimondóan hiányolja a független monetáris politika folytatásának a lehetőségét és azon az állásponton van, hogy az országnak népszavazást kellett volna tartania még az euró bevezetése előtt, ahogyan azt Svédország és Dánia is tette.
Az euró túl olcsó Németországnak és túl drága a többi tagországnak, nem felel meg egy optimális közös deviza feltételeinek - mutatott rá Simon Elo, a kormánykoalícióban lévő euroszkeptikus Finnek Párt parlamenti képviselője.
A finn bruttó hazai termék (GDP) három év csökkenés után tavaly 0,5 százalékkal nőtt. A gyenge teljesítmény a magas munkaerő- költségekre, a Nokia mobiltelefon üzletének visszaesésére, valamint a szomszédos Oroszország recessziójára vezethető vissza. Az idén Finnország az előrejelzések szerint várhatóan gyengébb ütemben növekszik majd minden más uniós tagállamnál, Görögországot kivéve.
Egyes vélemények szerint a finn gazdaság esélyein lényegesen javítana a markka bevezetése és leértékelése az euróval szemben. Finnország 1992 előtt több alkalommal is leértékelte devizáját exportja versenyképességének erősítése érdekében. Ennek az eszköznek az elvesztésével a kormány olyan erősen vitatott "belső leértékelő" intézkedésekhez folyamodott, mint például a hosszabb munkaidő bevezetése az egységnyi termelési költségek csökkentése érdekében.
A finn kormány azonban elkötelezett az euróövezeti tagság mellett. Alexander Stubb pénzügyminiszter a parlamentben kijelentette, a Fixit több negatív, mint pozitív következménnyel járna. "Nemzetközi pozíciónk romlana, devizánk árfolyamát nem lehetne megvédeni, szuverén adóskockázati besorolásunk romlana, így olyan helyzetbe kerülnénk, hogy kénytelenek lennénk még a kamatlábakat is megemelni" - mutatott rá.
Az YLE tévécsatorna decemberi felmérése szerint a finn polgárok 54 százaléka támogatja az eurót, 31 százalékuk pedig az euróövezeti kilépés mellett áll. Arra a kérdésre, hogy Finnország jobban teljesítene-e az euróövezeten kívül, a megkérdezetteknek 44 százaléka felelt igennel.