Mi a közös a felcsúti Pancho Arénában és kisvasútban azon túl, hogy a 3800 fős focistadiont egy 1600 lelkes faluban építették fel és a feltámasztott keskeny nyomtávú vonalon alig látni utazót? - teszi fel a kérdést a Financial Times (FT) két brit szerzője Viktor Orban's oligarchs: a new elite emerges in Hungary című, hosszú cikkében. Az, hogy mindkettőt részben Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó építette.

A világ egyik legjelentősebb üzleti lapja Orbán Viktor miniszterelnök gyermekkori barátjaként mutatja be Mészárost, megemlítve, hogy eredetileg gázszerelő volt, majd cége állami megrendeléseket szerzett, aminek köszönhetően ötöt ugorva az ötödik lett a Napi.hu kiadásában megjelenő A 100 leggazdagabb idei listáján. Becsült vagyona 23 milliárd forintról (73 millió euró) 120 milliárdra ugrott.

Egy a sok közül

Mészáros Lőrinc azonban csak egy a kormányfővel és az országot kormányzó Fidesszel közeli kapcsolatokat ápoló üzletemberek közül, akik vagyona gyorsan nőtt a párt 2010-es hatalomra kerülése óta.

Miközben a külföldi közvélemény elsősorban azon háborgott, hogy a magyar vezetés - Orbán szavaival - illiberális demokráciát épít ki az országban és kőkemény, nacionalista bevándorlóellenes ideológiát követ, a gazdag vállalkozók köre épült ki a Fidesz és a miniszterelnök köröl. A lojális "oligarchák" köre alakul ki - írják az FT újságírói.

Korrupcióellenes aktivisták, bankárok és ellenzéki politikusok úgy vélik, hogy Magyarország elmozdult az uram-bátyám kapitalizmus felé. Egyre inkább a volt szovjet tagköztársaságokban kiépült rendszerekre emlékeztet, amelyekben az üzleti siker feltétele a vállalkozók összefonódása a politikai hatalommal.

Kicsi másolat

A kormányközeli magyar nagykapitalisták vagyona csak dollár százmilliókban mérhető, nem milliárdokban, mint az orosz oligarcháké, ám a kritikusok szerint Magyarország gazdasági szerkezete egyre inkább Vlagyimir Putyin államfő Oroszországának miniatűr változatává válik.

A nagy különbség az, hogy Magyarország az Európai Unión belül építette ki ezt a rendszer, részben az uniós források felhasználásával. A Fideszhez kapcsolódó üzleti elit főként állami megrendelések megszerzésével érte el vagyongyarapodását, amelyeket 60 százalékban az EU finanszíroz.

A cikk ezt követően néhány bekezdésen át bemutat a külföldi olvasónak több ismert kormányközeli üzletembert Simicska Lajostól Andy Vajnán át Garancsi Istvánig. Továbbra is a Napi.hu A 100 leggazdagabb kiadványának vagyonbecslését használja (Simicska: 80 milliárd forint, 11. hely), Vajna: 60 milliárd, 14., Garancsi: 38 milliárd, 23.)

Megemlítik, hogy a Fidesz nagy parlamenti többségére és bizonyos intézményekben élvezett dominanciájára támaszkodva az állami médiahirdetésektől a vállalkozási licencekig (például szerencsejáték esetén) számos jól fizető üzletet terelt a baráti vállalkozókhoz.

Nincs itt semmi látnivaló

Kovács Zoltán kormányszóvivő elismételte a budapesti vezetés ismert álláspontját, miszerint a kormány tevékenysége, amelynek célja a magyar vállalatok sikerének segítése, nem sérti az EU-s szabályozást. Az állami megbízásokat az arra érdemesek kapják, egyszerűen nem igaz, hogy inkorrekt módon ítélnének oda megbízásokat a Fideszhez közelálló üzletembereknek.

Vajna nem válaszolt az FT cikkíróinak megkeresésére, Mészárostól egy 2014-es nyilatkozatot idéznek, amely szerint az istennek, a szerencsének és Orbán Viktornak köszönheti sikereit, soha nem privatizált semmit és nem sikkasztott. Emellett hevesen tagadja, hogy Orbán Viktor strómanja lenne. Az FT cikke ezt követően a miniszterelnök apjának, testvérének és vejének üzletei ügyeiről megjelent információkat is összefoglalja.

"Hivatalos felhatalmazás"

Talán meglepő, de a Fideszhez kapcsolódó üzletemberek felemelkedése egyfajta "hivatalos felhatalmazással" történik. Lánczi András, a Corvinus Egyetem rektora, akit a Fidesz egyik nem hivatalos ideológusának tekintenek elismerte az FT-nek, hogy ezek az emberek magyar oligarchák.

Feltűnésük azonban a kormány nyíltan vállalt politikájának része, éppen azt történik, amit az ország vezetése akar. Orbán Viktor ugyan soha nem mondta, de lehet, hogy bátorítja vagy engedi, hogy bizonyos magyar vállalkozók igazán gazdaggá váljanak. Így alakítják ki a magyar középosztály felső rétegét. A Fidesz vezetői szükségét látják a nemzeti burzsoázia vagy - ahogy Lánczi fogalmaz - a patrióta vállalkozók serege kialakításának.

Egy neve elhallgatását kérő magyar bankár viszont úgy látja, hogy a patrióta vállalkozók nem építenek fel innovatív cégeket. Az új kapitalista vezető osztály a kormánynak, állami megrendeléseknek köszönheti vagyonát, szerződéseik a legkevésbé sem átláthatóak.

A nyitókép forrása: Kisbenedek Attila/AFP