A mérsékelt és az erős közé tehető erejű La Nina időjárási jelenség van kialakulóban a Csendes-óceán térségében - idézi a BBC a Meteorológiai Világszövetség (WMO) jelentését. Ez az anomália a megszokottnál hidegebb időt hoz az egész világon - szemben a jól ismert El Ninóval, amely éppen fordított hatással jár. A két jelenségben közös, hogy helyenként szárazságot, máshol a megszokottnál több csapadékot okoznak.
A La Nina akkor alakul ki, amikor az erős felszíni keleti szél Dél-Amerika felől Indonézia felé mozdítja a Csendes-óceám melegebb felszíni vízét, amelynek helyére alulról hideg víz áramlik fel. A felszínre kerülve azután ez lehűti a felette lévő levegőt. Egy erős La Nina nagy esőket hoz Indonéziába és Ausztrália és aktívabbá teszi a monszunt Délkelet-Ázsiában. Kanadában és az USA északi részén valószínűbbek ilyenkor a viharok, ami nagyobb hótakarót eredményez, miközben az USA déli részét jó eséllyel szárazság sújtja. Az Európa északi részén és a brit szigeteken lakók az átlagosnál több esőre számíthatnak.
A hideg is meleg
Legutóbb 2010-2011-ben alakult La Nina, és a WMO szakértői most úgy számolják, hogy az év hátra lévő részében 90 százalékos eséllyel maradnak fel azok a körülmények, amelyek ennek az időjárási anomáliának a kialakulásához vezetnek. A jövő év első negyedében 55 százalékos eséllyel tart ki ez a helyzet.
A La Nina ugyan általában a légkör lehűléséhez vezet, ám ezt bőven ellensúlyozza az üvegház hatású gázok felhalmozódása a légkörben, ami melegíti a levegőt - mondja Petteri Taalas professzor, a WMO szakértője. Ezért 2020 továbbra is jó eséllyel pályázik a valaha tapasztalt legmelegebb időt hozó év címére, és a 2016-2020-as periódus várhatóan az időjárási feljegyzések kezdete óta a legmelegebb fél évtized lesz. A La Nina idején ma melegebb van, mint a korábbi El Ninók idején.