Az EB szerint a belső határok nélküli schengeni övezet jelentős előnyöket biztosított mind az EU állampolgárainak, mind a vállalatoknak. Az Európai Bizottság kiszámította, hogy a határellenőrzések schengeni zónán belüli visszaállítása évi 5-18 milliárd eurós közvetlen költséget generálna (ez az EU GDP-jének 0,05-0,13 százalékának felel meg).
A rendszert azonban a jelenlegi menekültválság erőteljesen teszteli. Az Európai Tanács február 18-19-i ülésén elkötelezte magát a schengeni térség normális működésének visszaállítása mellett és amellett, hogy a nehéz körülményekkel szembenéző tagállamok a lehető legszélesebb körű támogatásban részesüljenek ennek érdekében.
Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke szerint az intézkedések célja, hogy amilyen gyorsan csak lehet - de legkésőbb 2016 decemberéig - feloldják a belső határellenőrzéseket. Ehhez viszont a határellenőrzés koordinált európai megközelítésére van szükség a schengeni szabályok keretein belül a jelenlegi egyoldalú megoldások helyett.
Timmermans szerint ezzel párhuzamosan teljes mértékben végre kell hajtani a pénteken közzétett ütemtervben foglaltakat a külső határok ellenőrzésének megerősítése és a menekültügyi rendszer javítása érdekében, valamint továbbra is együtt kell működni Törökországgal a menekülthullám csökkentése érdekében.
A bizottság által most felvázolt ütemterv végrehajtásához szükséges lépéseket felvázolva Dimitrisz Avramopulosz, migrációs ügyekért felelő uniós biztos elmondta:
- először is minden tagállamnak a be kell tartania a szabályokat, azaz biztosítaniuk kell a menedékkérők belépését, de vissza kell utasítani a belépést azoktól, akik csak áthaladni kívánnak az országon;
- orvosolni kell a külső határoknál lévő komoly hiányosságokat.
Ehhez az Európai Határ- és Parti Őrségre vonatkozó, decemberben bemutatott bizottsági javaslatot minden tagállamnak haladéktalanul el kellene fogadnia, hogy a rendszer nyáron már működőképes legyen.
Az EB emellett arra is felszólította a tagállamokat és az uniós határőrséget, a Frontexet, hogy kezdjék meg a szükséges előkészületeket az új rendszer felállításához, főleg a szükséges emberi és technikai erőforrások biztosítása terén. Az új rendszer felállításáig az uniós javaslattevő-végrehajtó testület továbbá a Frontex jelenlegi munkájának nagyobb mértékű támogatására is felszólította a tagállamokat.
Így vezet vissza az út az újra teljes mértékben működő schengeni övezethez
A bizottság a következő lépéseket határozta meg mostani ütemtervében:
- 2016. március 4. (ezt követően havi rendszerességgel): Görögországnak jelentenie kell, hogy a dublini eljárás visszaállítása érdekében hogyan halad a bizottság által azonosított problémák megoldásában.
- Legkésőbb 2016. március 16-ig: Görögországnak elő kell állnia az Európai Tanács ajánlásainak végrehajtását tartalmazó akciótervvel.
- 2016. március 16: a bizottság közli a dublini rendszer reformjára tett javaslatát, illetve közzé teszi az első jelentését az áthelyezés és áttelepítés eredményeiről.
- Legkésőbb 2016. március 22-ig: a Frontex további hozzájárulási felhívást tesz közzé a görögországi európai határőrcsapatok segítésére.
- Legkésőbb 2016. április 1-ig: a tagállamok összeadják a Frontex által kért humán és technikai forrásokat.
- Legkésőbb 2016. április 12-ig: a bizottság közzé teszi a görögök által benyújtott akcióterv kiértékelését.
- 2016. április 16.: a bizottság közzé teszi a második jelentését az áthelyezés és áttelepítés eredményeiről.
- 2016. április 11-17.: a bizottság, tagállami szakértők schengeni szabályokra vonatkozó értékelése a görög légi, vízi, illetve szárazföldi határairól.
- Legkésőbb 2016. május 12-ig: Görögország jelentést tesz az Európai Tanács által tett javaslatok végrehajtásáról. Amennyiben komoly hiányosságok még fennállnak, akkor a bizottság közzé teszi a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 26(2) cikkelye szerinti javaslatát.
- 2016. május 13.: Ha komoly hiányosságok még fennállnak a külső határellenőrzésnél, akkor az Európai Tanács elfogadja a bizottság Schengeni határ-ellenőrzési kódex 26(2) cikkelye szerinti javaslatát a belső határellenőrzés ideiglenes visszaállítására.
- 2016. május 16.: a bizottság közzé teszi a harmadik jelentését az áthelyezés és áttelepítés eredményeiről.
- Legkésőbb 2016. június: a társjogalkotók politikai megállapodásra jutnak az európai határ és partiőrségről és elfogadják a jogi aktust.
- 2016. június: a bizottság közzé teszi a dublini eljárás görögországi visszaállítás lehetőségére vonatkozó értékelését.
- Legkésőbb 2016 augusztusáig az Európai Határ- és Partiőrség feláll.
- Legkésőbb 2016. szeptemberig: az Európai Határ- és Partiőrség közzé teszi az első sérülékenységi teszt eredményét, hogy a szükséges megelőző intézkedéseket meg lehessen tenni.
- 2016. december: amennyiben az általános helyzet megengedi, eddig a céldátumig maradnak érvényben a kivételes védintézkedések.
A legtöbben a polgárháború sújtotta Szíriából érkeztek Európába, a vizsgált időszakban mintegy 363 ezer szíriai állampolgár ért partot a dél-európai országokban. A közel-keleti országot a jelentés szerint Afganisztán (178 200) és Irak (121 500) követi, de sokan érkeztek Koszovóból, Albániából, Pakisztánból és Eritreából is.
A nemzetközi védelemre vonatkozó kérelmek legtöbbjét, 35 százalékát (441 800) Németországban regisztrálták, ezt követi Magyarország 13,9 százalékkal (174 435) és Svédország 12,4 százalékkal (156 110). A papírok 6,8 százalékát Ausztriában (85 505), 6,6 százalékát Olaszországban (83 245), 5,6 százalékát pedig Franciaországban (70 570) nyújtották be. Az év végén 922 800 menedékkérelem volt még elbírálás alatt az EU tagországaiban.