Bostjan Jazbec, a szlovén központi bank elnöke nem tartja hibának, hogy nem hozzák nyilvánosságra az ország kereskedelmi bankjainak pénzügyi állóképességét vizsgáló stressz teszt pontos módszertanát. Előzőleg 40 közgazdász írta alá azt a levelet, amelynek szerzői szerint a jegybanknak fel kellene tárnia, milyen számszerű feltételezések alapján akarja feltérképezni a pénzintézetek tűrőképességét - emlékeztetett a Slovenian Times hírportál.

A stressz tesztekben egyebek mellett meghatározott GDP-csökkenést, a nem törlesztett adósságok adott szintre ugrását és más pontos mutatókat határoznak meg, azt vizsgálva, hogy ezek teljesülése esetén fizetőképesek maradnak-e a bankok vagy sem. Jazbec arra hivatkozva utasította el közgazdász kollégái elvárását, hogy a stresszteszt feltételeit a bankokkal egyeztetve naponta finomítják. Az állami tulajdonban lévő szlovén nagybankok hatalmas behajthatatlan hitelállományt halmoztak fel, miután a válságot megelőző ingatlanboom idején számolatlanul osztogatták a jelzálogkölcsönöket.

Hosszú magyarázat

A bankelnök megszólalását megelőzően a jegybank hivatalos közleményében hosszasan magyarázta a teszt feltételrendszerét, ám a konkrét számszerű stresszfeltételeket nem árulta el. A levelet aláíró közgazdászokat érdekes módon nem az aggasztja, hogy esetleg túl könnyen teljesíthető követelményeket állítanak a bankok elé - ami értelmetlenné teheti vizsgálatot -, hanem az, hogy túl rigorózus elvárásokat támasztanak velük szemben, amelyek a valósnál rosszabbnak mutatják be helyzetüket.

Jazbec beszámolója szerint Mario Draghi, az Európai Központi Bank (ECB) elnöke biztosította arról, hogy a szlovén stresszteszt nem szigorúbb annál az a vizsgálatnál, amelyet az ECB indít a következő hetekben az eurózóna pénzintézeteinek átvilágítására. Ez a teszt az egyik fontos előkészítő lépése az európai bankunió elindításának. Az ECB ennek alapján határozza meg azt a kiindulóállapotot, amelyben átveszi az övezet bankjainak felügyeletét.

Érik a csomag

Szlovéniának további megszorításokra lehet szüksége, mivel költségvetési hiánya a bankok megtisztításának költsége miatt várhatóan nagyot nő - állítja az Európai Bizottság (EB) e héten megjelent jelentésében.

Ljubljana ígérete szerint a stresszteszt alapján meghatározzák, mennyi behajthatatlan hitel halmozódott fel a pénzintézetekben, majd ezeket értékük töredékén az állam megvásárolja, és áthelyezi egy rossz bankba. A kormány szerint 1,2 milliárd euró kiadással megúszhatják ezt - az elemzők egy része úgy véli, hogy ez igen optimista várakozás.

Az EB szerint 2014-ben deficit eléri a GDP 7,1 százalékát, szemben a 2013-ra várt 5,8 százalékkal és a 2012-es 3,8 százalékkal. A gazdaság idén 2,7, jövőre pedig egy százalékkal zsugorodhat, mielőtt 2015-ben növekedni kezd. Sokkal több kemény intézkedésre van szükség, Brüsszel kritikusabban ítéli meg Szlovénia helyzetét, mint az ország vezetése - kommentálta az adatokat a Bloombergnek Günter Deuber, a Raiffeisen Bank elemző részlegének vezetője.

Nő a nyomás

Természetes, hogy ilyen előrejelzések után nő a ljubljanai kormányra nehezedő nyomás: a külső szakértők és az uniós döntéshozók a bankok átvizsgálásának mielőbbi befejezését várják, és azt, hogy fontolják meg komolyan az EU és az IMF kedvezményes hitelének igénybevételét az ország finanszírozásához.

A dollárban kibocsátott 2022-es lejáratú szlovén államkötvény hozama 6,18 százalék volt az uniós jelentés megjelenése után, a hitelbiztosítási felár (cds) 312 bázispont körül ingadozott. A hat százalék feletti hozam a szakértők véleménye szerint nem finanszírozható hosszú távon. Az ország adóssága a GDP arányában év végére eléri a 63 százalékot, majd jövőre 70 százalékra mehet fel. A pénzügyi válság elmélyülésének évében, 2008-ban 22 százalék volt ez a mutató.