A beszámoló szerint Angela Merkel ugyan nem aratott nagy sikert a márciusi uniós csúcson azzal a javaslatával, hogy csökkentsék a menekültek befogadásától elzárkózó tagállamok uniós támogatását, de az EB-re és a testület német tagjára, a költségvetésért felelős Günther Oettingerre számíthat a német kancellár.

A bizottság a következő, 2021-2027-es költségvetési periódusban két módon is csökkenteni akarja a kelet-európai tagállamoknak járó pénzeket: nemcsak a jogállami elvekhez, hanem a korrupció elleni sikeres küzdelemhez kötné csaknem valamennyi EU-támogatás odaítélését, és a strukturális és beruházási alapok forrásainak egy részét átirányítaná Kelet-Európából Dél-Európába.

A bizottság kétség esetén más költségvetési forrásokból, mindenekelőtt az agártámogatásokból járó támogatásokat is csökkentené - tette hozzá a FAZ, rámutatva, hogy az agrártámogatások és a strukturális és beruházási alapok teszik ki az EU-költségvetés háromnegyedét, nagyjából évi 160 milliárd eurót (50 ezer milliárd forint).

Célkeresztben a magyarok és a lengyelek

A támogatás csökkentése főként Brüsszel hatásköre lenne. Három döntéshozatali eljárást mérlegelnek: az első szerint egyedül a bizottság határozna a támogatáscsökkentésről, a második szerint a bizottság javaslatot tenne, és meg kellene szereznie hozzá valamennyi tagállam hozzájárulását, a harmadik szerint pedig a bizottság döntene, és a döntést a tagállamok felülbírálhatják, de csak akkor, ha sikerül túlnyomó többséget szervezni ellene.

A bizottság egyes tagjai az első megoldást pártolják, de a testület azzal számol, hogy végül a harmadik megoldást vezetik be. Ennek révén a visegrádi négyek országcsoport (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) nem tudja blokkoló kisebbségként megakadályozni a többség döntését. A FAZ kiemelte, hogy a javaslat elsősorban Lengyelország és Magyarország ellen irányul, de Románia és Bulgária ellen is.

Új szempontok jönnek

Brüsszel a következő hétéves költségvetési ciklusban szakítana azzal a gyakorlattal, hogy a strukturális és beruházási alapok forrásait szinte kizárólag az egy főre jutó hazai össztermék (GDP) alapján osztják el a tagállamok között. A tervek szerint erősebben érvényesítenének más szempontokat, egyebek mellett a fiatalkori munkanélküliség, az oktatás, az éghajlatvédelem, a kutatás-fejlesztés és a migráció miatt keletkező költségek ügyét mérlegelve terítenék szét az alapok forrásait.

A FAZ rámutatott, hogy az uniós szerződések már most lehetőséget adnak a támogatások rugalmas elosztására. Azonban az EB szándéka szerint érezhetően módosítani kell a hangsúlyokat, a strukturális és beruházási alapokból kevesebb támogatáshoz kell juttatni az olyan kelet-európai tagállamokat, mint Lengyelország vagy Magyarország, és több pénzt kell adni a déli tagállamoknak, Olaszországnak, Spanyolországnak, Görögországnak.

Kiemelték, hogy jelenleg Lengyelország a támogatások legnagyobb haszonélvezője, évi 5,5 milliárd euróval, Magyarország pedig évi 2,7 milliárd euróval a hatodik helyen áll, Lengyelország, Olaszország (4,6 milliárd euró), Románia (4,4 milliárd euró), Spanyolország (3,8 milliárd euró) és Csehország (3,3 milliárd euró) után.

Günther Oettinger a jövő héten ismerteti a 2021-2027-es költségvetési időszakról szóló bizottsági elképzeléseket. A brüsszeli tervekről nehéz vita várható, azért is, mert a brit uniós tagság megszüntetése (Brexit) nagy lyukat üt az EU-költségvetésben. A német uniós biztos ezért arra is törekszik, hogy a költségvetésben a jelenlegi 20 százalékról 40 százalékhoz közeli szintre emelkedjék a saját bevételek - tagállami befizetésektől függetlenül keletkező források - aránya.

Erre szolgálna egy úgynevezett műanyagadó, amely az egyszer használatos, újra nem hasznosítható műanyaggal készült termékeket - elsősorban a csomagolóanyagokat - terhelné. Brüsszel ezen kívül a szén-dioxid-kibocsátási jogok kereskedelméből is bevételhez kíván jutni, és a vállalkozásokat terhelő adók minimális mértékének összehangolása révén is növelné saját bevételeit - írta a FAZ.