Automatikusan kiderülhetett volna, honnan származik a Simon Gábor MSZP-s politikus külföldi bankszámláin parkoló 240 millió forint értékű deviza, ha a magyar vagyonbevallási rendszer átvette volna a legjobb külföldi módszereket - derül ki a K-Monitor összeállításából. A világ országainak többségében kötelező vagyonnyilatkozatot tenniük a politikusoknak, de csak 43 százalékukban hozzák ezeket nyilvánosságra - idézi a civil szervezet a Világbank 2012-es adatait.

Fehéroroszországban még a birtokukban lévő építési anyagokról, Horvátországban pedig háziállataikról is számot kell adniuk a bevallóknak, ami talán túlzás. Ugyanakkor nem véletlen, hogy a GRECO, az Európa Tanács korrupcióellenes szervezete jónak tartaná a vagyontárgyak konkrétabb meghatározását. Egy autó esetén például a rendszám, egy ingatlannál a helyrajzi szám megadását lehetne előírni, amelyek azonban adatvédelmi okokból nem szerepelnének a nyilvános dokumentumokban. Ezeket csak a vagyonosodást vizsgáló hatóságok ismerhetnének meg.

Honnan van?

Albániában és az Egyesült Államokban kötelező a vagyontárgyak megszerzésének forrását is feltüntetni, míg Magyarországon ennek csak jogcíméről (vásárlás, ajándék) kell nyilatkozni.

A politikusok összeférhetetlenségét - azaz hogy milyen pozíciók betöltése nem egyeztethető össze képviselői munkájukkal - Magyarországon törvény szabályozza. Az összefonódások jobb feltérképezése érdekében azonban Svédországban, Norvégiában, Izlandon és máshol arról is nyilatkozniuk kell, mivel foglalkoztak a múltban, milyen magánérdekeltségeik voltak. Nagy-Britanniában még a várható jövőbeni posztokat is fel kell tüntetni.

A tanácsadók is nyilatkozzanak!

Míg Magyarországon csak az országgyűlési és önkormányzati képviselők, a kormánytagok, a polgármesterek és néhány állami vezető tesz nyilvános vagyonnyilatkozatot, egyes balti államokban a több mint fele részben állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő cégek vezetői is ebbe a körbe tartoznak. Romániában a közszférában dolgozók 80 százalékának, 300 ezer embernek kell nyilatkoznia, Írországban pedig minden köztisztviselőnek.

Még érdekesebb, hogy Írországban és Bosznia-Hercegovinában a kormányhoz, a pártokhoz közel álló tanácsadóknak is nyilatkozniuk kell. A rokonokhoz strómanokhoz "kimentett" vagyon feltérképezése érdekében egyes országokban felmerült, hogy minden lakosra terjesszék ki a vagyonbevallást, ám ez aligha kivitelezhető. Nem okozna azonban nagy nehézséget, ha legalább a családtagok nyilatkozata is nyilvános lenne és már a képviselő-jelölteknek is ki kellene tölteniük ilyen bevallást.

Argentin jó példa

Argentínában a szabványos elektronikus vagyonnyilatkozatok bevezetésének köszönhetően - amikor tehát nem kézzel kitöltött, számítógépbe beszkennel salátákat adnak le az érintettek - egy év alatt javult a nyilatkozattétel hatékonysága. A beadási arány a korábbi 67 százalékról 100 százalékra nőtt, csökkentek a rendszer fenntartási költségei és megugrott a vagyonosodási és összeférhetetlenségi vizsgálatokra vonatkozó kérések száma.

Dániában, Svédországban és Lettországban előre kitöltött elektronikus nyomtatványt alkalmaznak. Ennek adatait különböző nyilvántartásokból, az adóhatóságtól, a bankoktól stb. szerzi be a vagyonnyilatkozatok begyűjtésével foglalkozó szervezet. A bevallásra kötelezettnek csak jóvá kell hagynia az információk pontosságát.

Automatikus vizsgálat

Észtországban a vagyonnyilatkozat része a képviselők adóbevallása, a két másik balti államban pedig az adóhatóság felülvizsgálja a nyilatkozatokat. Ez az, amit Magyarország esetén jó ideje követelnek a civil szervezetek. Technikailag úgy oldható meg a bevallás, hogy a vagyonosodásról szóló részt az adóhivatalhoz kell eljuttatni, míg az összeférhetetlenségről szólót egy másik szervezethez.

A nyilvánosság ellenőrző szerepét erősítheti, ha a bevallásokat hosszú ideig megőrzik. Litvániában 99 évig tárolják a dokumentumokat, míg a világ legtöbb országában 10-15 év ez az idő.

Ami a szankciókat illeti: Svédországban a parlament plenáris ülésén felolvassák azok neveit, akik valamilyen mulasztást követnek el vagyonnyilatkozatukkal kapcsolatban, Lettországban pedig már annak is büntetőjogi következménnyel kell számolnia, aki elmulasztja kitölteni bevallását. Talán nem véletlen, hogy a balti országban a megreformált, megszigorított vagyonbevallási rendszernek köszönhetően érezhetően csökkent a korrupció.

A K-Monitor javaslatai

  • Vezessen be Magyarország is egységes elektronikus vagyonnyilatkozat-rendszert!
  • Tegyék nyilvánossá a családtagok vagyonnyilatkozatát is!
  • Az adóhatáság hivatalból indítson vizsgálatot a vagyonnyilatkozatok tartalmának ellenőrzésére!
  • A vagyontárgyak finanszírozási forrásának feltüntetését is írják elő!
  • Az összeférhetetlenség alaposabb kiküszöbölése érdekében a társadalmi szerepvállalás is legyen része a vagyonbevallásnak!
  • A képviselők mandátumuk lejárta után egy évvel is tegyenek vagyonnyilatkozatot!
  • Az összes vagyonnyilatkozat visszamenőleg elérhető legyen elektronikus úton!
  • Következetesebben szankcionálják a hiányosságokat!