Kulcspozíciókat adott az új Európai Bizottságban (EB) a brit és a francia jelöltnek Jean-Claude Juncker, a testület elnöke, ám a két biztosnak olyan elnökhelyettesek ernyője alatt kell tevékenykednie, akik a német gazdaságfilozófiát követik - állapítja meg az EurActiv európai uniós hírportál. A legtöbb kommentárt a még a londoni politikai életben is kevéssé ismert Jonathan Hill kinevezésével kapcsolatban fogalmazták meg a szakértők.
David Cameron brit miniszterelnök jelöltje a pénzügyi piacokért felelős biztos lehet, ha az Európai Parlament is úgy akarja, amit Juncker nagyvonalú gesztusaként értékelnek az elemzők. Cameron ugyanis - Orbán Viktor magyar kormányfő társaságában - ellenezte a luxemburgi politikus EB-elnöki megválasztását, ugyanakkor szerette volna, ha ezt a posztot brit politikus kapja.
Merész lépés
A BBC értékelése szerint Juncker kockázatot vállalt ezzel a lépéssel, miután az európai pénzügyi szektor 40 százalékát adó londoni pénzügyi szervezetek megpróbálhatják egyszerűen a lobbistájukká tenni Hillt, akinek velük szemben is képviselnie kellene az összeurópai érdekeket.
Juncker a brit hírügynökség tudósítójának elmondta: nem akarja, hogy Nagy-Britannia a három év múlva esedékes népszavazáson esetleg az EU elhagyása mellett döntsön - részben ezért szán kiemelkedő szerepet a brit politikusnak az új bizottságban. Matthew Elliott, a Brüsszelben tevékenykedő Business for Britain lobbicsoport vezetője szerint Hill legfontosabb feladata, hogy biztosítsa az eurózónán kívüli országok befolyásának erősödését, elejét vegye annak, hogy az övezet államainak érdeke újra és újra előtérbe kerüljön a többi EU-tagállam szempontjaival szemben.
Súlyok és ellensúlyok
A francia Pierre Moscovici volt pénzügyminiszter szintén olyan megbízatást kapott, amely sajátos ütközésben van saját országa politikájával - emlékeztet az EurActiv. Gazdasági és monetáris biztosként feladata lesz a költségvetési fegyelem számonkérése a tagországokon, miközben a párizsi kormány az egyik élharcosa annak a politikának, amely szerint a fiskális szigor helyett a növekedés serkentését kellene az EU gazdaságpolitikájának középpontjába állítani.
A 28 uniós ország erős érdekellentéteit mutatja, hogy mind a gazdasági, mind a pénzpiaci biztos együttműködésre kényszerül egy-egy elnökhelyettessel. Jyrki Katainen volt finn és Valdis Dombrovskis volt lett miniszterelnökök kaphatnak az előbbi kettőnek megfelelő, hasonló feladatkört. Országaik a szigorú pénzpolitika hívei. Ennek alapján Németország, illetve Angela Merkel német kancellár szövetségeseinek tekinthetők. Egyes elemzők szerint később hatalmi villongásokat okozhat a biztosok között felelősségi köreik átfedése.
Günther Oettinger személyében a németeké lehet a digitális gazdaságért felelős poszt - más szóval a távközlési ipar felügyelete. Hugo Brady EU-szakértő Frans Timmermans első elnökhelyettesi jelölését is kiváló húzásnak tartja. A holland külügyminiszter az európai diplomácia veteránja, aki érti ennek minden csínját-bínját. Ugyanakkor - és ez is nagyon fontos - gyakran hangoztatja kétségeit az EU központi hatalmának megerősítésével szemben.
Akik számítanak még
Az európai hírportál alapján az új bizottság további kulcspozíciói a következők. Liberális politikus, a dán Magarethe Vestager felelhet a versenyképességért - ennek a posztnak a birtokosa óriási befolyással bír a cégegyesülésekkel és a trösztellenes ügyekkel kapcsolatos uniós eljárásokért. Az energiaunió előremozdítása Alenka Bratusek volt szlovén kormányfő felelőssége lehet, a klímaváltozás és az egyéb energiaügyek Miguel Arias Canete spanyol biztosjelölt portfóliójának részei.
Egy liberális, kereskedelembarát ország, Lengyelország delegálta a belső piacokért felelős biztosi poszt várományosát Elzbieta Bienkowska személyében. Végül a kereskedelem felelőseként a svéd Cecillia Malmström irányíthatja az EU részéről a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezetéről folyó tárgyalásokat az USA-val.
Juncker listájából látszik, hogy pragmatikus politikus, aki tudja, hogy bizottságát annak alapján fogják megítélni, milyen eredményeket ért el növekedés felpörgetésében és a munkahelyteremtésben - véli a BBC szakírója. Nagy kockázatot vállalt azzal, hogy brit politikusra bízta a pénzügyi szektort és franciára a költségvetési ügyeket. Az EurActivnak nyilatkozó Bardy viszont úgy látja: a posztok kiegyensúlyozásával jól fogta pórázra Európa egymással huzakodó nagyvadjait, azaz nagyhatalmait.