A két napon át tartó kínai leértékelést - amelyet a pekingi jegybank kedden még azzal vezetett fel, hogy csupán egyszeri beavatkozásról van szó - egyes elemzők szabályos katasztrófaként értékelik, ám úgy tűnik, ez egyelőre nem vonatkozik az Európa keleti részén lévő országokra. Az első kommentárok egyike ahhoz hasonlította a kínai döntést, mint amikor valakinek a felhőtlen élete egy csapásra, végérvényesen rosszra fordul - írta a MarketWatch.

Képzeljük el - írta a szakértő -, hogy éljük az életünket egy elegáns családi házas elővárosban, anyagi gondjaink nincsenek és gyakran járunk vendéglőbe vacsorázni. Az egyik ilyen kikapcsolódás után sétálunk haza a langyos nyári estében, amikor az egyik bokor mögül előugrik egy gorillaálarcos ember egy bottal a kezében, óriásit ráüt a hátunkra, elveszi a pénztárcánkat, majd elfut. Hónapokra teljesen lebénulunk és soha nem lábalunk ki teljesen a sérülésünkből.

Minden másképp lesz

Éppen ilyen volt, amikor a pekingi jegybank kedden váratlanul leértékelte a kínai fizetőeszközt, majd szerdán még rátett egy lapáttal. Ezzel véget vetett az elmúlt években kialakult piaci egyensúlynak, olyan bizonytalanságot vitt a rendszerbe, amely örökre megváltoztathatja számos ágazat kilátásait, mivel a devizák, amelyekben elszámolják a velük kapcsolatos kereskedelmet, hektikusan árfolyamváltozásokat produkálhatnak.

Hiába élünk a technológiai innováció egyik nagy korszakában, ha elszáll a gazdasági szereplők hite abban, hogy a piaci viszonyok valamennyire kiszámíthatóak, akkor a 2008-2009-es pénzügyi összeomláshoz hasonló bizalmi válság alakulhat ki. (Akkor az amerikai Lehman Brothers bank 2008. szeptemberi csődje után lefagytak a pénzpiacok, mivel a bankok teljesen elvesztették a bizalmukat egymás iránt, nem tudták melyikük fizetőképes és melyikük nem.)

Már akinek rossz

Ez a rémes látomás egyelőre nem igaz, legalábbis nem a világ minden régiójára. Az Európai Unió keleti széle ellenáll a feltörekvő piacokon tapasztalható hanyatlásnak - derült ki a Bloomberg cikkéből. A régió államainak kötvényei és valutái erősödtek szerdán, miután a befektetők jobb helyet kerestek pénzüknek azoknak az országoknak az eszközeinél, amelyek erősen függenek Kínától, illetve a nyersanyag- és energiahordozó-exporttól.

Lengyelország, Magyarország és Románia az öt legnagyobb nyertes közé került a feltörekvő országok kötvénypiacainak összehasonlításában. A zlotyban elszámolt állampapírok hozama az erős keresletnek köszönhetően négy egymást követő napon át csökkent. A tízéves kötvény hozama kétéves mélypontra, 2,88 százalékra esett. A hasonló magyar papír 5-10 bázispontos lemorzsolódás nyomán 3,5 százalék alá került.

A cseh korona árfolyama nem változott az euróval szemben, míg a dollárral szemben majdnem egy százalékkal erősödött. A forint az utóbbival szemben több mint fél százalékkal erősödött. Eközben az indonéz rúpia 1,4 százalékkal, a malajziai ringgit 1,3 százalékkal gyengült az amerikai fizetőeszközzel szemben.

Ingázik a pénz

A különbség világos jele annak, hogy a kelet-közép-európai gazdaságok egyfajta biztonságos menedéket kínálnak a befektetőknek, akik igyekeznek kivédeni a jüan leértékelésének hatását. A néhai szocialista országok nettó olajimportőrök, akik hasznát látják a dollár erősödésének is köszönhető olajárcsökkenésnek.

Emellett jobban függenek a német exporttól, mint a Kínával folytatott kereskedelemtől. Ráadásul az Európai Központi Bank laza monetáris politikája enyhíti az amerikai Fed várható kamatemelésének kedvezőtlen hatását, azaz a pénzkínálat szűkülését.

Van egy rotáció egyes ázsiai feltörekvő piacok és Kelet-Közép-Európa között - magyarázza Michael Trounce, a Standard Chartered stratégája. Csehország, Lengyelország és Magyarország nem függenek annyira a nyersanyagok és az energiahordozók piacának hullámzásától, mint néhány más feltörekvő ország.