A brüsszeli bizottság tájékoztatása szerint a büdzsé tervezetének megalkotásakor két fontos célt tartottak szem előtt: a gazdasági fellendülést, valamint a környező térségek biztonsági és humanitárius kihívásainak kezelését.

A testület 2017-ben többet szánna a gazdasági növekedés elősegítésére, a munkahelyteremtésre és a versenyképesség fokozására, illetve az unió külső határainak védelmére, az EU-n belüli és kívüli biztonsági intézkedésekre, a menekültek befogadására és integrációjára, valamint a migráció kiváltó okainak kezelésére a származási és tranzitországokban.

A 2017. évi tervezet jövőre 157,7 milliárd euró kötelezettségvállalást és 134,9 milliárd euró tényleges kifizetést irányoz elő. Az idei büdzsében az előbbi 155 milliárd euró, az utóbbi 143,9 milliárd euró volt. A különbség szakértők szerint a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó kohéziós programok lassú végrehajtásának tudható be.

A tervezetben 74,6 milliárd eurót tesznek ki a gazdasági fellendülés élénkítésére elkülönített források: 21,1 milliárd euró jut a növekedésre, a foglalkoztatásra és a versenyképességre, 2,66 milliárd euró az európai beruházási tervet előmozdító eszköz, az Európai Stratégiai Beruházási Alap céljaira, 53,57 milliárd euró pedig az európai strukturális és beruházási alapokra. A bizottság az európai mezőgazdasági termelők számára 42,9 milliárd euró összegű támogatást javasol.

A dokumentum 5,2 milliárd eurót irányoz elő az unió külső határainak megerősítésére és a menekültügyi válság, illetve a szabályozatlan bevándorlás kezelésére. Az EU-n belüli intézkedésekre, például a közös európai határ- és parti őrség és az uniós menekültügyi ügynökség felállítására 3 milliárd eurót szán a bizottság. Az unión kívüli fellépésekre, a migrációs áradat kiváltó okainak kezelésére 2,2 milliárd euró jutna: 750 millió a törökországi menekülteket támogató eszköz céljaira, 525 millió Libanon és Jordánia, 160 millió pedig a szíriai válság kezelésére szolgáló alap számára, továbbá 200 milliót makroszintű pénzügyi támogatásra.

Az Európai Uniót érintő fenyegetések súlyosbodása miatt a 2017. évi költségvetési tervezet a biztonsághoz is jelentős forrásokat rendel: egyebek mellett 111,7 millió euróval támogatja az európai rendőrségi együttműködési szervezetet (Europol) és 61,8 millió euróval segíti elő az uniós intézmények biztonságának fokozását.

"Az EU roppant kihívásokkal néz szembe. Ebben a nehéz időszakban a célzott és hatékony uniós költségvetés nem luxus, hanem szükségszerűség, amely segít tompítani a sokkokat, lendületet ad gazdaságunknak és megkönnyíti az olyan kérdések kezelését, mint például a menekültügyi válság. Költségvetésünk most is eredményközpontú, és biztosítja, hogy az uniós költségvetésből minden euró a lehető legjobb helyre kerüljön" - mondta Krisztalina Georgieva uniós költségvetési biztos az Európai Parlament (EP) szakbizottságában.

Az EU-biztos az EP költségvetési bizottságának ülésén felszólalva leszögezte, hogy a jövő évi büdzsére még nincs kihatással az Egyesült Királyság uniós tagságát elutasító, előző heti népszavazás.

A bizottsági javaslat közzétételét követően a tagállamok szakminisztereit tömörítő tanácsnak és az Európai Parlamentnek is ki kell alakítania a maga álláspontját a kérdésben. A költségvetés akkor tekinthető elfogadottnak, ha a két intézmény meg tud állapodni egymással, és azt mind a tanács, mind az EP azonos formában elfogadja.