A munkahelyi lógás a túlélés szükséges eszköze, olyan alapvető képesség, amelyre nem csak a forró nyári időszakban, a focivébé idején van szüksége a dolgozóknak, hanem egész éven át - szögezi le a Financial Timesban (FT) megjelent tárcájában Lucy Kellaway publicista. A nagy portesemények idején azok is súlyos tehernek érezhetik a munkát, akiket egyáltalán nem érdekelnek a meccsek vagy a futamok, ezért a munkamániás kollégákon kívül mindenki elgondolkodik azon, hogyan tudná kicsit megnyújtani szabadidejét a munkaidő rovására.

A legnépszerűbb megoldás: jelentsünk beteget egy napra. Egy becslés szerint Nagy-Britanniában 3,5 millió ilyen szabadnapot csinálnak maguknak az emberek a focivébé ideje alatt. A hétköznapi szlenget szó szerint fordítva a dolgozók ilyenkor "dobnak egy betcsit" (to throw a sickie). A PwC tanácsadó cég szerint a szigetország alkalmazottai évente átlagosan tíz szabadnapot biztosítanak maguknak kamu betegségekre hivatkozva, amivel 32 milliárd font (40 milliárd euró) költséget okoznak a vállalatoknak. Az európai átlag 9,7 nap, az USA-ban 5,5 az ázsiai-csendes-óceáni térségben 4,5 nap ez az adat.

A lógástan alapja

Vegyünk két dolgozót: az egyikük legyen a tökéletesen kötelességtudó, másikuk a nem annyira kötelességtudó - ajánlja az FT szakszerzője. Az előbbi folyamatosan dolgozik. Fegyelmezetten küzdi át magát az egymás követő feladatokon, tudomásul véve, hogy ennek soha nincs vége, mert minden munkát követ ez újabb. Az utóbbi szinte soha nem vállal pluszmunkát. Nem nevezhető lustának, de szinte mindig olyasmin dolgozik, ami érdekli valamennyire. A fennmaradó munkaidejében privát érdeklődéséhez illő tartalmakat - autókat, sporteseményeket, divatot vagy recepteket stb. - nézeget a komputerén.

Minden ellenkező várakozással szemben meg kell állapítanunk, hogy a kötelességtudó kolléga semmilyen előnyt nem szerez a szorgalmával, a nem annyira kötelességtudó pedig semmilyen büntetésben nem részesül lógásáért. Kellaway, a cikk szerzője úgy gondolja, hogy a jelenség komoly, kimerítő és hosszadalmas tanulmányozása alapján tudja mi a profi lógósok titka.

Nem nem

Először azt hitte, hogy pusztán a nemet mondás képességéről van szó. Vannak, akik minden indoklás nélkül nemet tudnak mondani, ha favágásnak minősülő munkát akarnak a nyakukba varrni. Valójában azonban a felkészült lógósok sokkal kifinomultabban oldják meg a nemet mondás kínos szituációját: elkerülik, hogy bármire megkérjék őket. Számos trükkje van ennek: tarthatja valaki az ujjait a számítógép billentyűzetén, mintha igen elfoglalt lenne, bámulhatja eközben a képernyőt, jó esetben a fején fejhallgatóval.

Az igazi lógos leges legelső módszere azonban az, hogy a lehető legkevesebb időt tölti a munkahelyén. Ezzel maximálissá fokozható az esélye annak, hogy más kapja meg a trágya munkát. Persze feltalálták az e-mailt, amelyen utolérhetik a távol lévőt, ám ezzel sem lehet túljárni a profik eszén. A megoldás: várni kell 24 órát a válasszal. Ez alatt az idő alatt biztos megtalálják a feladattal valamelyik szerencsétlen buzgómócsing kollégát.

Furi figura

Persze nem lehet folyton távol lenni, ezért fejlesztettek ki a lógósok egy hasonló eredménnyel járó módszert: az ijesztő avagy furcsa viselkedést. Az ijesztő viselkedés képessége részben a kevésbé szorgalmas dolgozók személyiségéből fakad, részben kitartó gyakorlással alakítható ki. A távolságtartásra ösztönző fellépés egyik titka, hogy a profi lógós rájátszik a kollégái rejtett félelmeire. Lehet például egyszer hallgatag, míg máskor be nem áll a szája, vagy lehet egyszer kedves, máskor undok. A kollégák biztosan azt fogják gondolni, hogy ez az ember furi, akit jobb kerülni.

A legtutibb munkaelkerülési módszer azonban a tökéletesen szolgálatkész hozzáállás párosítása a teljes bénasággal. Akinek volt fiú gyereke, akit megkért, hogy mosogasson el, az tudja miről van szó. Készséggel megcsinálja a munkát a mama kedvéért, de nincs benne köszönet. Lehet elölről kezdeni. A munkahelyi profik notóriusan késnek az unalmas jelentések megírásával vagy zavaros emlékeztetőket adnak le a meetingekről. Fontos megjegyezni, hogy ilyen rafinériára, csak a haladó lógósok vállalkozzanak, mert vékony határ választja el egymástól az igyekvő, de kevéssé pontos, illetve a hozzá nem értő, használhatatlan munkaerőt.