Az uniós vezetők - a brit miniszterelnök, Theresa May kivételével - március 25-én Rómában találkoznak egymással, hogy együtt ünnepeljék meg a Római Szerződések 60. évfordulóját, amelyeket 1957-ben ezen a napon írt alá Olaszország, Németország, Franciaország, Hollandia, Belgium és Luxemburg.

A hat alapító tagállam által aláírt Római Szerződések alapították meg a jelenleg ismert Európai Unió elődszervezeteit és nyitottak utat a most ismert közösség kialakulása felé - emlékeztet az Európai Bizottság közleménye.

Kapcsolódó

Mit adott eddig az EU?

A Római Szerződések olyan - jelenleg már 500 millió embert elérő - közös piacot hoztak létre, amely szabad mozgást biztosít az emberek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke számára, megteremtve mintegy 6,5 millió európainak, hogy más tagállamban dolgozzon, vagy eddig mintegy 9 millió európai fiatalnak lehetőséget adva arra, hogy az oktatási, szakképzési és szakmai csereprogram segítségével más tagállamban is szerezzen tapasztalatot.

A 28 uniós tagállamból 19-ben közös valutának számító eurót naponta 338,6 millió ember használja. Az Európai Unió a világ legnagyobb kereskedelmi tömbjévé vált, valamint a fejlesztési, illetve humanitárius segélyek legfőbb donora.

Az EU teljes kivitelének értéke körülbelül 5,8 ezer milliárd eurót tesz ki, ami a teljes globális kivitel több mint egyharmada, Kína kivitelének több mint két és félszerese, az Egyesült Államok kivitelének pedig több mint háromszorosa. Az EU 80 ország legfontosabb kereskedelmi partnere.

A fentiek mellett viszont talán a legnagyobb eredmény, amit az EU elért az elmúlt 60 évben, az az öreg kontinens országai között megteremtett béke. Európa történelmében példa nélkülinek számít, hogy ilyen hosszú ideig ne háborúztak volna egymással ezek a nemzetek.

Mi várható a csúcson?

Szombaton az uniós állam- és kormányfők az Európai Bizottság Európa lehetséges jövőjéről szóló fehér könyvének előterjesztését követően várhatóan elfogadják a Római Nyilatkozatot, amelyben számba veszik az unió eddigi eredményeit és az EU előtt álló kihívásokat, valamint ígéretet tesznek arra, hogy a 27 tagú egységesség jegyében tovább erősítik a kulcsfontosságú szakpolitikai területeket érintő, az uniós polgárok javára szolgáló közös fellépéseket - olvasható a bizottság közleményében.

Öt forgatókönyv

Az Európai Bizottság által március 1-jén előterjesztett fehér könyv öt forgatókönyvet vázol fel arra, hogy az EU milyen fejlődési utat járhat be a 2025-ig:
  • "Megy minden tovább": a 27 tagú EU folytatja eredményközpontú reformprogramjának végrehajtását,
  • "Csakis az egységes piac": a 27 tagú EU az egységes piacot helyezi előtérbe, mivel a tagállamok egyre több szakpolitikai területen nem képesek közös nevezőre jutni,
  • "Aki többet akar, többet tesz": a 27 tagú EU ugyanúgy működik, mint jelenleg, de lehetővé teszi az arra kész országok számára, hogy meghatározott területeken szorosabban együttműködjenek egymással,
  • "Kevesebbet hatékonyabban": a 27 tagú EU arra összpontosít, hogy meghatározott szakpolitikai területeken többet és gyorsabban valósítson meg, miközben kevesebbet tesz ott, ahol úgy érzi, hogy nem tud hozzáadott értéket biztosítani,
  • "Sokkal többet együtt": a tagállamok minden területen több hatáskört és erőforrást osztanak meg, és kiterjesztik a döntéshozatalt.

A Római Nyilatkozat aláírása egy folyamat kezdetét fémjelzi - közölte az Európai Bizottság pénteken. A római csúcstalálkozó után a testület ugyanis több vitaanyagot terjeszt majd elő az Európát érintő kulcsfontosságú kérdésekre vonatkozóan. Ezek:

  • Európa szociális dimenziójának kialakítása,
  • a gazdasági és monetáris unió elmélyítése,
  • a globalizáció kiaknázása,
  • Európa védelmének jövője,
  • az uniós pénzügyek jövője.