Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök és magyar kollégája, Orbán Viktor szerdai tárgyalásait természetes szövetségesek összefogásának látja a külföldi sajtó. A Reuters és az Euractiv - az utóbbi az unió két rebellis kormányának egységfrontjáról beszél - azt emeli ki, hogy Budapest és Varsó egységesen visszautasítja az EU bevándorláspolitikáját, a kínai Xinhua a következő hétéves büdzsé forrásainak elosztásával kapcsolatos közös érdekeket hangsúlyozza.

Nagy csata

Mélyebb üzenetet tulajdonít a két vezető találkozójának a Financial Times (FT). Az üzleti lap emlékezetet arra, hogy amikor 2004-ben a két ország csatlakozott az EU-hoz, akkor abban bízott Európa mindkét felének elitje, hogy a nyugati liberális piacgazdaság és demokrácia egyszerűen átterjed a kontinens keleti felére is. Most azonban a két politikus arról értesítette kollégáit Európa-szerte, hogy szerintük Nyugat-Európa irányt tévesztett.

Világossá tették, hogy felveszik a kesztyűt az EU-val szemben a bevándorlással és az uniós büdzsé elosztásával kapcsolatos harcban. Morawieckitől azt a megjegyzést idézik, miszerint az azonosan gondolkodó nemzetek, mint Lengyelország és Magyarország befolyásolhatják Európa jövőjének alakulását. A harcias (combative) Orbán Viktor szerint 2018 a nagy csaták éve lesz a multikulturális nyugat-európai értékek ellen - emelte ki az FT.

Példátlan teszt

A lengyel-magyar viszony példátlan kihívás elé állítja az EU-t, mivel ez a páros keresztbe feküdhet a többi tagállam törekvéseinek - állítja Heather Grabbe, az Open Society Europeaan Policy Institute igazgatója. Szövetségüket az EU ellen hozták létre, ami abszolút újdonság a közösség történetében.

Eddig is összeálltak tagállamok különböző csoportokba, de ezek általában az integráció mélyítését célozták valamilyen területen. Ez az első olyan összefogás, amely visszautasítja a szolidaritást a migráció, a terhek közös elosztása terén - véli a szakember.

Berlin a homlokát ráncolja

A berlini vezetést különösen bosszantja a lengyel és a magyar kormány elmozdulása a jobboldali nacionalizmus felé. Németország egyfajta történelmi felelősségtudat jegyében határozottan fellépett a kelet-közép-európai országok gyors európai integrációja mellett. Stabil és prosperáló államokat szeretne keleti határai mentén.

Németországnak kemény vitái vannak a két országgal, miközben gazdasági-társadalmi kapcsolataik is erősek - fejtegette Kai-Olaf Lang biztonságpolitikai szakértő. Ezért nem akar új megosztottságot Európában például azzal, hogy túlságosan felgyorsítják az eurózóna integrációjának elmélyítését. Berlin nyitva akarja hagyni az ajtót mindenki előtt.

A gyenge és az erős

A lengyel kormányfő budapesti látogatása Lengyelország gyengeségéről árulkodott, arról, hogy Budapest és Varsó éles nézeteltérései ellenére - főként a Moszkvához fűződő viszonyt illetően - a lengyelek egyre jobban rászorulnak a magyar támogatásra. A budapesti vezetés a migrációs válsággal kapcsolatban elfoglalt álláspontjával sikeresen uralja a régiós politikát, s immár kihasználhatja a lengyelek gyengeségét - véli Wojciech Przybylski, a Visegrad Insight szerkesztője.

Lengyelországban azonban továbbra is bíznak a magyar vezetésben. A Rzeczpospolita című konzervatív napilap szerint az EU-ban a lengyelek legfőbb szövetségese Magyarország. Ennek az sem mond ellent, hogy Morawiecki és Orbán közös sajtókonferencián nem esett szó arról, hogy a magyar miniszterelnök szükség esetén vétót emel majd a lengyelek mellett. Egyértelmű, hogy Morawiecki nem akart túlságosan érdeklődőnek látszani ez ügyben egy Lengyelországnál csaknem négyszer kisebb országban.

Ugyanakkor az ellenzéki TOK FM rádióban a Nowoczesna (Modern) ellenzéki párt frakcióvezető helyettese, Paulina Hennig-Kloska azt mondta: Néztem a látogatást és fogtam a fejem. A lengyel diplomáciában semmi sem változott, hiszen a kormány az oroszokkal szimpatizáló magyarokra akarja építeni uniós politikáját. Szomorú, hogy erre kérik a budapesti vezetést, ráadásul Orbán Viktor semmilyen biztosítékot nem adott a támogatásra véli a politikus.

A nyitókép forrása: Pixabay.com